Európa technológiában leszakadt és ezen már nem tudunk változtatni, mondta Tálos Péter, a Foxconn alelnöke a JVSZ Makro konferenciáján szerdán. A cégvezető legszomorúbb tapasztalata, amikor növekvő magyar cégeket külföldiek vásárolnak fel és nem nagyon találkozott még olyan magyar vállalkozóval, aki hitt abban, hogy fel lehet építeni hazai világcéget.
2022-ben már gőzerővel kell dolgozni, hogy a későbbi években ne legyenek negatív hatások. Nem látom rózsásnak a helyzetet, az idei év nagyon szép, a jövő év is ígéretes, az iparágunk nagyon jól van. Sajnálatos, hogy Magyarország épp nem erre az iparágra támaszkodik a gazdaságában, kezdte előadását Tálos.
„Tegnap megleptem kollégáimat: bejelentettem nekik, hogy világjárványnak vége van. Jelentem, megtörtént, ez az új normális, visszatértek a dolgok a normalitásba. Minden ősszel és tavasszal lesz majd egy COVID járvány. Ha lesz oltás, kisebb lesz a baj, ha nem lesz, akkor nagyobb” – mondta. Hozzátette: remélhetőleg nem lesz egy komplementer vírus, ami majd télen és nyáron dühöng.
Folyamatban van a világgazdaság kettészakadása – folytatta az értékláncok átalakulásával kapcsolatban. Szakadnak az eddigi kapcsolatok az értékláncokban és két új ellátási lánc alakul ki. Kína hatalmas piac, de nagyon nehéz ki-be mozogni termékekkel és pénzzel, így most egy önálló értéklánc jön létre Kína kiszolgálására, egy elkülönülő értéklánc pedig a világ többi részének kiszolgálására alakul ki. Tálos szerint visszacsengenek most azok a korábbi idézetek és elemzések, melyek szerint Kína nem a világ gyártási központja többé.
A kettészakadásnak vannak mellékhatásai is, folytatta. Vége a korábbi nagyszerű időszaknak, amikor büntetlenül önthettek pénzt a kormányok a gazdaságra, nem volt infláció, mert Kína hűtötte azt. Ez a hatás csillapodik a jövőben és amikor nő a gazdaság, akkor immár megjelenik az infláció is.
Kína az elmúlt évtizedekben egyébként Tálos szerint csodát hajtott végre, fenntartotta a fenntarthatatlan növekedést és sikerült a gazdaságát modern gazdasággá alakítania nagyon rövid idő alatt, ennek minden problémájával együtt, de ez akkor is őrületesen nagy teljesítmény volt.
A kettészakadás létrejöttével az exportvezérelt kínai gazdaság a belföldi fogyasztásra támaszkodik majd, mást nem nagyon tud tenni. És úgy tűnik, hogy ehhez kapcsolódóan
Az áramellátás sem igazán Európa problémája, bár voltak bődületes hibák itt is. Kínában viszont a cégvezető szerint sokkal nagyobb a baj,
A kínai munkanélküliséget tetézi, hogy a növekedés motorja, az ingatlanbiznisz sincs jó formában. A kínai GDP 5 százaléka lehet az Evergrande adóssága, ami hatalmas kockázat. A kínai ingatlanbiznisz nem is csupán egy iparág, mert Kínában a megtakarításoknak nincs sok helye, a polgárok ingatlanban takarítanak meg. Ha valami ott elég, akkor az emberek megtakarításai tűnnek el, figyelmeztetett.
Ilyen helyzetben felmerül a veszély, hogy a komoly belső gazdasági feszültségeket kifelé irányuló akcióval kezeli Kína. Ez nagyon is kézenfekvő a „renegát” Tajvannal kapcsolatban. Nem sok kell hozzá, hogy technikailag Kína képes legyen lépni, mondta el.
A világ tehát kettészakad, ami minket az amerikai gazdaság oldalára sodor, értékelt.
27 tagállamnak 28 féle véleménye van, mert van egy az uniónak is. Van egy iparág, amiben Európa volt a világ technológiai vezetője: évek óta kérdéses az autóipar sorsa, vagyis ma már nem is kérdés, mert eldőlt, hogy elektromos autókkal fogunk közlekedni két évtizeden belül, mondta Tálos.
Aki szerint az autóiparban sok dolgot újra kell értékelni. Belsőégésű motorokban senki nem gyárt olyan minőséget, mint Európa. A váltók is a világ legjobbjai, a fékekről nem is beszélve. Sok kulcstechnológiában vezetők vagyunk, amelyek a belsőégésű motoros autókhoz köthetőek. Azonban ilyen teljesítményű fékekre nem lesz szükség az elektromos autókban. Az új kulcstechnológia az akkumulátor és az elektronika lesz, épp az a kettő, amiben viszont nem Európa a vezető, hanem az USA és Ázsia, vélekedett.
Olyan változás jön, ahol
Csak akkor lehetne, ha fenntartanánk a belsőégésű motorokat, amit józan ésszel viszont nem kívánhatunk. Ez őrületes probléma Magyarország számára is, tette hozzá.
Az autóipar konvergál az elektronikai iparhoz: az autóipar kezd hasonlítani az elektronikai iparra, mert ott van a tapasztalat az elektromos autózáshoz.
Ez azt jelenti, hogy már nem mi uraljuk a közúti közlekedés eszközeinek gyártását. Át fog alakulni a legnagyobb márkák listája is.
– állította Tálos, hozzátéve, hogy egy nagy frankfurti tőzsdei cég vezetője elárulta neki: ha egy high-tech cégnek nincs kelet-európai kitettsége, akkor átlagosan automatikusan 20 százalékkal többet ér a részvénye, mintha lenne kitettsége a régiónkban.
Fontos lépéseket tettünk, de sok van még hátra, mondta Tálos, aki Európa egészével kapcsolatban sem bizakodó, mert mind fogalmazott, „mára elkerültek Európából a fontos kompetenciák”.
A gyárak remélhetőleg továbbra is maradnak nálunk, de sokkal inkább elektronikai üzemek lesznek. Ehhez azonban szintet kell lépni Tálos szerint, mert egy belsőégésű motort leváltani hosszú ciklus, de egy elektronikát újratervezni gyakorlatilag nem telik időbe. Márpedig a ma az autóiparnak megoldásokat kínáló, automatizációval foglalkozó hazai iparág nem alkalmas ezt a változást kezelni, ezen iparág szereplőiből ma a legjobbak sem alkalmasak arra, hogy az elektronikai iparnak érdemben segítsenek. Elértéktelenedik a tudásuk, mert nem váltottak. Az utolsó utáni órában, most még neki tudnának állni a változtatásnak, figyelmeztetett.
Az elektronikában a gyártástechnológia kicsúszott a Nyugat kezéből. A termelés kiszervezésének ugyanis az lett az egyik következménye, hogy azok a nagy elektrotechnikai cégek, amelyek a gyártástechnológiai ismeret szinte kizárólagos birtokosai voltak, mára elveszítették ezt a tudást – a helyüket átvették azok, amelyeknek kiszervezték a gyártást, mondta Tálos a Makronómnak adott interjúban.
A mi feladatunk Magyarországon az, hogy át kell alakítani az ellátási láncot, mert az erős szereplők jutnak jobb helyzetbe. A just-in-time beszállítói rendszerben például a nagyvállalat rákényszeríti a kicsit, hogy utóbbi készletezzen, így aztán állnak sorban a kamionok a kapuban, hogy ne a legerősebb cég költsége legyen mindez. A feltorlódó készletek nem az erősnél torlódnak, hanem annál, akinek az alkuereje kicsi, mutatott rá.
A chiphiány egyenlőtlenül érintette az iparágakat, de itt is fontos az alkupozíció. Elektronikai cégként a Foxconn meg tudta oldani, hogy ne hasson rá súlyosan a chiphiány, de az autógyáraknak le kellett állniuk. Amikor hiánygazdaság van, akkor a vevők fontossága, ereje szerint osztják az alkatrészt. Az autóipar pedig az elektronikai piacon nem a legnagyobb prioritás. Ezért kell olykor hetekre leállni, mondta Tálos.
„Nagyon nagy kockázatok vannak középtávon a magyar gazdaságban, nem látom a digitalizáció kézzelfogható eredményeit, hogy ki tudtunk mozdulni az olcsó munkaerő kizárólagos vonzerejének bűvköréből a nyugati befektetők szemében” – figyelmeztetett Tálos, aki szerint nagyon gyorsan el kellene kezdeni újragondolni az autóiparhoz kötődő iparágaknak, hogy hogyan is építették fel magukat.
A cégvezető nem csak kritikát, de önkritikát is mondott:
„azt gondoltam, L-alakú lesz a kilábalás, de szép V-alakú visszapattanás lett, ezzel teljesen mellélőttem, ezt elismerem.
Azt viszont évekkel ezelőtt kezdtük érezni, hogy kettészakadás jön a világban, ezen a járvány lökött nagyot”.
Az amerikaiak többet mutatnak, mint amijük van, mi pedig azt is eltitkoljuk, ami a miénk – fogalmazott korábban Tálos Péter, a tajvani Foxconn csoport magyar alelnöke a Makronómnak adott interjúban.
Tálos akkor elmondta:
„a magyarok gyengesége, hogy iszonyú introvertáltak, kevés az olyan kolléga, aki szeret szerepelni, és meg tudja magát mutatni.
Az iskolában arra neveltek minket, hogy álljunk be a sorba, máskülönben a fejünkre koppintanak; ez visszaköszön később a munkahelyen. Az amerikaiaknál azt látjuk, hogy mindenki próbál mutatni magából valamit, a magyarokat viszont úgy kell felfedezni. Csepeli György mondta erre, hogy az amerikai társadalom credit society, mert többet mutat, mint amije van, a magyar pedig debit society, mert mi azt is eltitkoljuk, ami a miénk.”
A világ egyik legmagasabb üzleti pozíciójában lévő magyarja szerint meglepő módon kreatív és innovatív nemzet a magyar, „annak ellenére, hogy a közoktatás évtizedek óta irtja a kreatív gondolkodást. A magyar kreatív nemzet, az emberek mindig igyekeznek megtalálni a rövidebb, hatékonyabb utat – ha ezt képesek vagyunk jól használni, akkor erősödik az innováció a vállalaton belül. A kínai vezetők viszont ezt gyengeségnek tartják, és ahogy csak tudnak, fellépnek ellene, náluk ugyanis az aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére filozófia dominál.”
Tálos szerint az is pozitív, hogy a magyar kormány igyekszik bevonzani a külföldi cégeket.
„A kormány az elmúlt tíz évben következetes volt ebben, és helyesen tette, hiszen ha ide tud hozni nagyvállalatokat, az mindenképp jó
– közvetve vagy közvetlenül bevételhez juttatja a költségvetést. A támogatások odaítélésekor kiszámolják, hogy az állam bevételei meg fogják-e haladni a kiadott összeget. Arról nem beszélve, hogy új tudás érkezik az országba, amit az ott dolgozók elsajátítanak. Le kell szögezni, hogy a külföldi cégek mellett kétségkívül szükség van a magyar szereplőkre is.”
„Amikor Tajvan megalakult, sokan mondták viccesen, hogy a világ cipőgyára lett. Mostanra olyan őrült technológiai fordulatot tett, hogy high-tech központtá vált, ahonnan hatalmas multi cégek és világmárkák nőttek ki. A tajvani gazdaságpolitika sikerének talán épp ez a sarokköve: hogy sikerült saját csúcstechnológiájú vállalatokat felépítenie” – szól a cégvezető üzenete, aki szerint a tajvani példa üzenete Magyarország számára az, hogy egy kis ország is meg tudja valósítani a gazdasági csodát. Nem kell ahhoz hatalmasnak lenni, csak tudatosan kell a vállalatok egy részének együttműködnie a kormányzattal.
„Nekem az a legszomorúbb tapasztalatom, hogy amikor egy hazai kis cég eljut egy bizonyos méretig, akkor felkeresi egy amerikai vagy kanadai társaság, felajánl egy nagyobb összeget, a tulajdonos pedig eladja neki, így az onnantól egy külföldi multi leányvállalata lesz. El kell hinnünk, hogy lehet magyar világcéget csinálni. Megsúgom,
nem nagyon találkoztam olyan magyar vállalkozóval, aki hitt ebben”,
zárta a Makronómnak adott interjút Tálos.
Fotók: Ficsor Márton.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
Olyan járműbeszerzésekkel kampányol a főpolgármester, amiket jórészt megörökölt az elődjétől.
Nehezen viselte a Liverpool egyiptomi labdarúgója, hogy csak csereként, a 79. percben küldte őt pályára a német edző a West Ham elleni szombat délutáni Premier League-meccsen.
