Magyarország olyan ipari szerkezetet épített fel, amivel csak a nála jóval gazdagabb országok büszkélkedhetnek. Az ipar által előállított hozzáadott értékben a high-tech szektor részaránya a 70 százalékot közelíti az IMF adatai szerint. Ezzel hazánk szinte rekorder: előzi Németországot, az USA-t, Nagy-Britanniát, az északi országokat vagy Ausztriát.
Kínai-magyar különutasság
Lengyelország e tekintetben rendkívüli hátrányban van: a high-tech szektor aránya kevesebb mint 20 százalék, pedig az ország jövedelmi szintje (egy főre jutó GDP-ben mérve) közel azonos Magyarországéval. Hazánk tehát a lengyel jövedelmi szinten német ipari szerkezetet képes felmutatni. Persze a lengyel iparnak is van erőssége, az például több hazai, nemzeti multival rendelkezik.
Érdekesség Kína esete is, amely innovációs protekcionizmusával és határozott iparpolitikájával már most azon az ipari fejlettségi szinten áll, mint Franciaország, Spanyolország, Olaszország és megelőzte Belgiumot is.
A tudás és technológia itt van és még sincs
Az ország fejlettségi szintjéhez képest kimagasló magyar ipar sikere annak is köszönhető, hogy a magyar gazdaság kedvező földrajzi elhelyezkedésének, adózásának, képzett munkaerejének és politikai stabilitásának köszönhetően vonzó a fejlesztéseket végző külföldi vállalatok számára is.
Magyarország így sikeresen csatlakozik rá a nemzetközi értékláncokra, hogy az azokban rejlő tudást becsatornázza gazdaságába. Bizonyítja ezt, hogy a magyar exportban uniós szinten a legmagasabb a high-tech szektor aránya. Ami azt jelenti, hogy a magyar munkaerő jól ismeri a jövő technológiáit – de az is igaz, hogy többnyire egyelőre külföldi vállalatoknál kamatoztatja e tudást, így erőfeszítéseiből sok esetben nem hazai hozzáadott érték, tőkejövedelem és profit keletkezik.
minden régióba és ágazatba, ezért indokolt a magyar kkv-szektor minden szakpolitikai eszközzel való támogatása és a magyar multik felépítése.
(Címlapkép: Önvezetőautó-szimulátor a thyssenkrupp budapesti fejlesztőközpontjának szakmai nyílt napján a zsámbéki Drive Campen 2018. június 21-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Óriási áttörés az utánpótlásképzésben.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
