Neves építészek, közgazdászok, séfek és designerek adtak ki közös nyilatkozatot – közölte az Oktogon építészeti szaklap.
Egy csapatban Shigeru Ban, Kengo Kuma, Jean Nouvel és Renzo Piano: a neves építészek 24, a világ gondolkodását meghatározó közgazdász, séf és designer társaságában kiadtak egy nyilatkozatot a gazdaság kulturális újjáélesztésére reflektálva a koronavírus következtében kialakult gazdasági helyzetre. A nyílt levél kiemeli a kultúra fontosságát és kijelöli az utat, amelyen a társadalmaknak el kell indulni, ha szeretnének maguknak egy fenntartható jövőt. A kulcsfontosságú kulturális és gazdasági elemek mellett, mint például a gasztronómia és az idegenforgalom, a nyilatkozat aláhúzza az építészet és a formatervezés létfontosságú szerepét is, amelyek segíthetnek urbanizált világunk újragondolásában. Az aláírók kihangsúlyozzák, hogy a világjárvány rávilágított arra, amit például az UNESCO már hosszú ideje mond: a kultúrának meghatározó helyet kell elfoglalnia a fenntartható fejlődés koncepciójában.
A kultúrának vezető szerepet kell kapnia a közpolitikában
A kulturális dimenzió ugyanis formálja életkörülményeinket és elválaszthatatlan a gazdaság működésétől, így Kumáék szerint azok az országok küzdhetnek meg sikeresen például egy válsággal, ahol a kultúra előkelő helyet kap a közpolitikában, de az üzleti stratégiákban és döntésekben is. Ha egy ország megőrzi a kulturális sajátosságokat és az identitását, akkor valódi versenyelőnybe kerülhet más országokkal szemben. Ugyanakkor az országra jellemző kulturális aspektusok revitalizációja nem jelenti a más országok iránti érdeklődés elvesztését, hiszen az étvágy a távoli kultúrák megismerése iránt egy természetes, elvehetetlen része az emberiségnek. Azt azonban fontos látni minden egyes nemzetnek, mi az, ami egyedivé teszi őket a világban.
Helyi kultúra fontossága
Az aláírók kitértek arra is, hogy egyre növekvő fontossága ellenére a helyi kultúrát nem igazán tekintették önálló, társadalmat formáló ökoszisztémának, mintha csak egy apró szelete lenne a társadalmaknak. Elég, ha megnézzük a városainkat, ahol a nyilvános és magánterek funkciói sokszor egyáltalán nincsenek összhangban a lakosság igényeivel. Az építészeti tervezésnek nagy szerepe lesz az urbanizált világ újrafeltalálásában, a jövő városai és társadalmai csak úgy lehetnek életképesek, ha a funkciók, az ökológiai vonások, a helyi jellegzetességek és a társadalmi elvárások összhangban lesznek egymással.
Szisztematikus megközelítés
Olyan szisztematikus megközelítést javasolnak tehát, amelyben a különböző tevékenységek és kulturális tényezők (például az oktatás és kommunikáció) nem izoláltan léteznek, hanem egymással egységben. Ez a fajta új és innovatív gondolkodás és cselekvés előkészítheti az utat a globális jóléthez, a társadalmi aránytalanságok csökkentéséhez, tiszteletben tartja a természeti környezetet és igazságosabban osztja el a gazdasági javakat. A fenntartható fejlődés többé nem egy lehetőség, hanem a jövőnk záloga, melynek globális jelenséggé kell válnia – írta meg az Oktogon.
(kép forrása: Oktogon)
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország képes meghatározó szereplővé válni az űripar területén.
Az amerikai lap információiról még Németországban sem tudnak.
Valószínűleg most tört össze a román kormányfő.
Marcel Ciolacu a térség legmagasabb fizetését vizionálja a román munkavállalóknak – pedig még mindig a legszegényebbek az EU-ban.
Kiderült, hogy az ellenzéki polgármesterjelöltnél is jelen van a baloldali kampányok visszatérő szereplője, a Datadat-csoport.
Újabb különleges témájú és kialakítású társasjáték azoknak, akik nem csak a megszokott dolgokat szeretik, és hajlandók más kultúrákkal is ismerkedni.
