Jelentősen csökkentené 2020-ig a költségvetési hiányt és az államadósságot a magyar kormány, ugyanakkor jóval több pénz juthat majd a Honvédelmi Minisztériumnak és a Miniszterelnökségnek 2018 és 2020 között.
Nyilvánosságra hozta a kormány a 2020-ig szóló költségvetési adatokat, melyek a jelenleginél szigorúbb költségvetési politikát vetítenek előre – adja hírül a Zoom.hu.
A lap ugyanakkor emlékeztet: a 2018 és 2020 közötti költségvetési tervezet az elmúlt évek gyakorlata alapján nem feltétlenül vág egybe az a végleges költségvetéssel. Annyi viszont bizonyosan megállapítható, hogy a kormány a következő években a költségvetési hiány csökkentésére fog fókuszálni, a tervek szerint a jelenlegi 1492,8 milliárd forintos hiányt 2020-ra 577,8 milliárdra csökkentenék, vagyis 900 milliárdos lyukat tömnének be a költségvetésben. Idén év végéig a hiány a tervezet szerint 1157,6 milliárd forintra mérséklődhet.
Fejlesztenék a hadsereget
Jelentősen csökkentené a kormány a GDP-arányos államadósságot is: a jelenlegi, 71,2 százalékos értéket 64,8-ra mérsékelnék, habár nominálisan az adósság kis mértékben növekedne. A Zoom.hu szerint a tervezet nem számol a Paks II. építésének finanszírozására felvett 10 milliárd eurós, vagyis 3100 ezer milliárdos orosz hitellel sem. És bár az atomerőmű építése 2018 és 2025 között történne, már 2019-2020 környékén várhatók hitellehívások – emlékeztet a lap.
A minisztériumok közül a honvédelmi tárca költségvetése jelentősen növekedhet: míg a Honvédelmi Minisztérium idén 427 milliárdból gazdálkodhat, 2020-ra 579 milliárdot kaphatnak. Ez a NATO által előírt védelmi vállalásokkal hozható összhangba – a védelmi szervezet 2 százalékos GDP-ráfordítást vár el tagállamaitól, a kiadások növelésével pedig a jelenlegi 0,8-ról 1,5 százalékra emelkedne a honvédelemre fordított GDP-arány. Ebből honvédségi béremelések kezdődnének, felújítanák a Mi-24-es harci helikoptereket, új kiképző- és szállítógépeket vásárolnának, és növelnék a honvédség tüzérségi és páncéltörő képességét is.
Kevesebb pénz Balog Zoltánéknak
Az Egészségbiztosítási Alap is kicsivel több pénzből gazdálkodhat majd: a jelenlegi 2319 helyett 2462 milliárdra számíthat, ám a kiadásnövekedést a várható 5,7 százalékos infláció is tompíthatja. Ezzel egy időben mérséklődnének a szociális kiadások költségei, a nyugdíjkiadások viszont 8,3 százalékkal, a lakásépítési támogatások pedig 32 százalékkal nőnének.
Reálértéken azonban akár hét százalékkal is csökkenhet az emberierőforrás-tárca rendelkezésére álló pénz.
Öntik a pénzt a Miniszterelnökségbe
Annál inkább többet költhet majd a Miniszterelnökség, melynek költségvetése 135 százalékkal, 870 milliárdról 2042 milliárd forintra növekedhet. Ezzel párhuzamosan viszont nagy mértékben csökkennek az uniós fejezetek kiadásai, vagyis lehetséges, hogy az uniós támogatások elosztása ezentúl nagyobb mértékben függ majd a Miniszterelnökségtől – emlékeztet a Zoom.hu. A Miniszterelnöki Kabinetiroda is kevesebb pénzből gazdálkodhat, 26,8 milliárd helyett 2020-ra már csak 21,5 milliárd forintot szánnak a Rogán Antal vezette tárcának.
Mindezeken túl csökkennek majd a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a NAV, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetései is. A külügy 1,6 százalékkal költhet majd többet. Kevesebb pénz szán majd a kormány a Magyar Tudományos Akadémiának, azonban a Magyar Művészeti Akadémia támogatása jelentősen emelkedhet.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A benzinárról, Magyar Péterről, az új gyermekvédelmi szigorításokról és a reptér megvételéről is szó esett. Gulyás elmondta: tanúként hallgatta meg múlt héten az ügyészség a Magyar-Varga ügyben.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Idén helyreállhat a költségvetési egyensúly, és ráállhatunk a felzárkózási pályára.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Nehezen viselte a Liverpool egyiptomi labdarúgója, hogy csak csereként, a 79. percben küldte őt pályára a német edző a West Ham elleni szombat délutáni Premier League-meccsen.
