NOL: Vannak kockázatai az olimpiának a hatástanulmány szerint

A Népszabadság birtokába jutott a budapesti olimpiáról szóló teljes, 1372 oldalas hatástanulmánynak, amelyet eddig nem adott ki sem a kormány, sem a MOB. A lap szerint a kockázatokat elemző részből kiderül: kevés itthon a szakember, illetve megvan a kockázata annak, hogy a költségek alábecsültek, vagy a bevétel lesz kevesebb. Előnyös lenne az is, ha politikai konszenzus lenne az ügyben, de az ellenzéki pártok egy része a rendezés ellen foglalt állást.

Fontosnak tartja a tanulmány a társadalmi támogatottságot. Az eddigi kutatások a készítők szerint bíztatóak, de ennek így is kell maradnia: kockázati tényezőként említik például, hogy a rendezést ellenzők népszavazást kezdeményeznek az ügyről.

A tanulmány a rendezést megreformáló, sokak szerint hazánknak kedvező Agenda 2020 csomag kapcsán elmondja: „az általunk megkérdezett nemzetközi szakértők egyelőre nem várnak radikális változásokat a pályázati folyamatban és a NOB döntéshozóinak preferenciáiban”.

A lap szerint a különböző beruházások egy részét is kockázatosnak találta a tanulmány, annak ellenére, hogy egy részük az olimpiától függetlenül is megépül. Szűkek a határidők, és néhány tervezett megoldáshoz hasonlót magyar cég még nem kivitelezett: ilyen a Dagály uszodakomplexum teteje, a Puskás stadion, a Kvassay-zsiliphez tervezett főstadion, illetve az Etele téri ideiglenes sportcsarnok.

A tervek szerint az olimpiai helyszíneire első sorban gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel lehetne eljutni: lezárnák és gyalogos korzóvá alakítanák a pesti alsó rakpartot. A budapesti tömegközlekedés fejlesztéséhez viszont legalább 600-700, de a magas minőség eléréséhez inkább 1000 milliárd forintnyi beruházásra lenne. A tanulmány szerint összesen 1900 milliárd menne közlekedésfejlesztésre, ennek pedig csak másfél százaléka olyan, amit kizárólag az olimpia miatt építenénk meg.

A közvetlenül az olimpiára szánt összeg 1043 milliárd forint, ennek 62 százaléka az olimpiai- és médiafalu felépítésére menne, és mindössze 25 százaléka a sportlétesítményekre. Mivel a tanulmány szerint azok jó része egyébként is elkészülne, ezért a sportlétesítményekre szánt összegek nagy részét nem számolják a közvetlenül az olimpiára szánt költségvetésbe.