A nemzetgazdasági miniszter szerint most már Brüsszel is látja, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít, de ha nyer a Fidesz a választáson, akkor néhány dolgon változtatni kell, hogy még jobban teljesítsen.
Kettős gazdaságpolitikai célt, az adósságcsapdából való kikerülést és a munkahelyteremtést tűzte ki célul 2010-ben a kormány, ugyanakkor ha felhatalmazást kap a folytatásra, néhány dolgon változtatni kell, hogy még jobban teljesítsen a gazdaság – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter szerda esti egri gazdasági fórumán.
A polgármesterek, vállalkozások és pénzintézetek vezetői előtt tartott előadásában Varga Mihály közölte: 2008-ban az ország lényegében csődbe ment, nem kapott hitelt pénzpiaci forrásokból. Az államadósságot csak az IMF-től és az EU-tól kapott pénzből tudta fizetni. 2010-ben nem volt más választás, meg kellett kezdeni az adósság leépítését – mutatott rá. Varga Mihály közölte: úgy csökkentették az adósságállományt, hogy nem privatizáltak, ráadásul az állami vagyont is sikerült gyarapítaniuk. Elmondta, hogy a 780 ezer jelzálogalapú devizahitelből mára mintegy 470 ezer maradt.
A kormány másik célja a munkahelyteremtés volt. „Azt mondtuk, az nem állapot, hogy időnként jobban megéri segélyből ellenni, mint munkát keresni” – fogalmazott. Huszonkét év után négymillió fölé ment a Magyarországon a dolgozók száma. A közfoglalkoztatás egyáltalán nem haszontalan dolog. A munka becsületének visszaállításához az első lépés azoknak a kimozdítása a segélyezetti pozícióból, akik már évek óta nem dolgoztak – jelentette ki a miniszter. Az elmúlt egy évben 107 ezerrel lett több munkahely, ebből 37 ezer a piaci alapú. A munkanélküliség 2010-ben 12 százalék volt, most 9 százalék alá esett, ugyanakkor 2002-ben, a kormányváltáskor 5,6 százalékon állt – közölte.
„Azt mondtuk 2010-ben, hogy ha ugyanott folytatjuk, ahol az előző kormány, akkor ugyanoda jutunk el” – mondta Varga Mihály. Közölte: a megoldás akkor a megszorító politika volt, a kormány ezzel szemben a különadók bevezetését választotta. Mindez rengeteg konfliktussal is járt, „Brüsszelben nem növekedett a barátaink száma” – mondta Varga Mihály. Hozzátette: most már Brüsszelben is látják, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít; nem egyensúlyi probléma van, hanem dinamizálni kell a növekedést. Hozzátette: rezsi ügyben azonban továbbra is „nyomás alatt” van az ország, folytatódik a „rabló-pandúr” küzdelem.
„Ha felhatalmazást kapunk a folytatásra, néhány dolgon változtatni kell, hogy még jobban teljesítsen a gazdaság” – közölte. Ezek között említette a 2010-ben meghirdetett Széchenyi Terv egyes elemeinek áttekintését, így a biotechnológiai fejlesztéseket vagy a gyógy-idegenforgalom fejlesztését. A következő ciklusban szükség van a program felfrissítésére egy „Széchenyi Plusz kategóriában” – mondta.
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Annalena Baerbockot az sem zavarná, ha emiatt egyes tagállamok véleményét egyszerűen leszavaznák egyes kérdésekben.
Marcel Ciolacu a térség legmagasabb fizetését vizionálja a román munkavállalóknak – pedig még mindig a legszegényebbek az EU-ban.
Fenntarthatatlan modellt cseréltünk le, Magyarország az innováció élvonalába került.
A balliberális politikus szerint dolgozniuk kellene.
Megdöbbentő volt megtapasztalni, hogy az eltörlés kultúrája a mindennapok valósága lett nyugaton – mondja a botrányos brüsszeli National Conservatism Conference-ről Kavecsánszki Ádám. A Polgári Magyarországért Alapítvány elnökével legendás kötcsei piknikekről, a fiatalok hiányzó korszakos élményeiről és Balog Zoltán megítéléséről is beszélgettünk.
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
A Tisza párt alelnöke „kimaxolja az ellenzékváltókat, a türelmetleneket, a radikális fiatalokat” – értékelt a Mandinernek Kiszelly Zoltán.
