A jövő ellen sikeres harcot nem lehet vívni

2016. január 31. 15:58

Nem 1974-et írunk, még ha az akkor fiatal mérnökök némelyikének nosztalgiája oda is próbálja most a várost és a közlekedéspolitikát visszarepíteni.

2016. január 31. 15:58
Vitézy Dávid
Vitézy Dávid
Facebook

„Amikor a BKK-t felállítottuk, az volt a cél, hogy egy integrált közlekedésszervező alakuljon, ami egyszerre foglalkozik a tömegközlekedéssel, a gyalogosokkal, az autós és a biciklis közlekedéssel, követve számos sikeres város modelljét Londontól Szingapúrig. A BKK létrejöttével a korai kétezres évek igen kaotikus fővárosi viszonyai után számos fejlesztés beindult, az egységes szemlélet számos új rendszer formájában (FUTÁR, Bubi, stb.) megjelent, 20%-kal nőttek a bevételek négy év alatt, miközben olcsóbbak lettek a bérletek - és még sok-sok eredményt lehetne sorolni.

A BKK szétszedéséről hosszú vajúdás után csak most megszületett döntés kapcsán rengeteg szomorkodó, gyászoló posztot látok, de picit talán foglalkozzunk a jövővel is.

Nem 1974-et írunk, még ha az akkor fiatal mérnökök némelyikének nosztalgiája oda is próbálja most a várost és a közlekedéspolitikát visszarepíteni.

2016 van és a budapestiek többsége saját akaratából a tömegközlekedést választja a napi bejáráshoz és nem kevesebb buszsávot akar, hanem többet, nem kevésbé tömegközlekedés-orientált várospolitikát akar, hanem még az eddiginél is több tömegközlekedési fejlesztést.

2016 van és nem lehet letagadni a klímaváltozás és az autóforgalom által okozott levegő- és zajszennyezés hatásait, azt, hogy az autóforgalom okozta környezetszennyezés miatt rengeteg ember előbb hal meg vagy betegszik meg a városainkban.

2016 van és a most felnövő generációk a legjobb okostelefont ezerszer többre tartják, mint a saját autó "kényelmét" és egyáltalán nem az a jövőképük, hogy ha felnőttek lesznek, minél nagyobb és minél több autójuk legyen.

2016 van, a városi kerékpározás sikerét nem lehet megállítani vagy visszafordítani.

2016 van és egyre több embernek fontos az egészséges életmód, mint a dugóban ücsörgés.

2016 van és minden komoly városfejlesztési projekt az autóközpontú városépítés feladását is megcélozza - elég ha megnézzük a Kossuth Lajos tér már elkészült újjáépítését, a ma park helyett vadparkolóként is működő Városliget felújítását és forgalomcsillapítását, a ma még autókkal telezsúfolt budai Vár felújításának terveit, a még 2013-ban a BKK által indított új pesti rakparti sétány elképzeléseit.

2016 van és az emberek otthonról munkába, iskolába vagy szórakozni, találkozni nem egy konkrét közlekedési móddal akarnak eljutni: nem megrögzött autósok, tömegközlekedők, biciklisek, hanem attól függően, hogy hova mennek, mennyire sietnek, milyen az időjárás, mennyi cuccuk van és még ezer saját szempont szerint hoznak döntést a különböző közlekedési módok kombinációiról, köszönhetően a modern technológiák megjelenésének is (Bubi, autómegosztás, Uber, online utazástervezési lehetőségek, stb.). A város ezeket a döntéseiket ezernyi módon képes befolyásolni, ha képes komplexen gondolkodni és versenyképes szolgáltatásokat nyújtani (gondoljunk csak arra, összefügg, hogy mennyi a parkolási díj és mennyi a buszjegy ára, van-e dugódíj, melyik közlekedési mód fejlesztésére mennyit költ a város vagy arra, hogy egy néhány méteres aszfaltcsíkon buszsáv és kerékpársáv vagy épp forgalmi sáv kap helyet). Ezért súlyos hiba közlekedési módonként szervezni az intézményrendszert.

2016 van és a városok közötti verseny a turizmusban, a gazdaságfejlesztésben, az innovációs tőke megnyerésében immár nem csak regionális, hanem globális - ebben a városaink élhetősége, levegőminősége, közlekedési rendszerének minősége alapvető.

2016 van, a világ legnagyobb technológiai cégei és most alakult start-upok tömege egyaránt a közlekedés problémái felé fordult: önvezető autókat, saját autó birtoklása helyett online elérhető szolgáltatás-alapú egyéni közlekedést, autómegosztást, új tömegközlekedési ráhordási megoldásokat, globálisan integrált közösségi kerékpár-rendszereket fejlesztenek és fognak bevezetni.

2016 van és ha most épp visszafelé is indult Budapest e téren, biztos vagyok benne, hogy a jövő ellen sikeres harcot nem lehet vívni - és épp a fenti trendek, kihívások, szemléletváltás miatt lesz még egységes és korszerű szemléletű közlekedéspolitika, közlekedésirányítás Budapesten.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
El Presidente
2016. február 01. 12:59
És akkor a biciklizés lenne a jövő? :D Lehet a sötétzöld belvárosi hipsztereknek igen, de én személy szerint maradnék az autónál.
Sörgyári megálló
2016. február 01. 12:27
"vadparkolóként is működő Városliget" Csak a Közlekedési Múzeum előtt 130 gépjármű áll, illetve köröz több, hogy parkolót találjon. Bár évek óta megy a vita kerületi és országos szinten, hogy megmentsék a ligetet a felújítástól, mégis Vitézy az első, aki leírta a valóságot. Gondolom, eddig csak neki jutott eszébe kimenni és körülnézni a helyszínen.
Onurisz
2016. február 01. 01:43
Ez a szöveg - mint a budapesti közlekedés is - tele van ellentmondással. A város nem most épült, az adottságain nem lehet változtatni. A kerékpáros közlekedés erőltetése most még őrültség. A bicikli a robbanómotoros autó dominanciája mellett a legnagyobb egészségügyi kockázat. Azt sem hiszem, hogy tömegek vágynának arra, hogy csatakosan érjenek célba, akár munkába, akár közösségbe mennek. Egyelőre még valóban a tömegközlekedés áll szemben az autóval, de a jövő nem ez, hanem az elektromos közlekedés és a szennyező közlekedés szembekerülése. Jelenleg az autóbuszok jóval szennyezőbbek, mint az autók, a villamosok viszont nem férnek el az utakon. Nem véletlen a metró meghatározó szerepe a a tömegközlekedésben. A közlekedés tervezésekor nem abból kell kiindulni, mi a fiatalok igénye és szokása, mert a legtöbb közlekedő dolgozó, családos ember. Az ő életüket pedig a munkahely és a gyerek igénye határozza meg: minél gyorsabban kell eljutni a minél magasabb jövedelmet biztosító munkahelyre és minél hamarabb visszaérni a gyerekért. A legtöbb munkahely a városközpontban van, a legtöbb lakóhely pedig a városközponttól távol. Nagyon sok munkahely-lakóhely viszonylatban még a dugókkal együtt is az autó a leggyorsabb és legcélszerűbb közlekedési eszköz. Teljesen mindegy, jogilag hol húzzuk meg Budapest közigazgatási határait, közlekedési szempontból az agglomerációval alkot egységet, s mivel sajnos nincs mindenhonnan vasút, ez növeli az autó jelentőségét. Biciklizés és hajókázás helyett az ingyenes autóparkolást kellene mielőbb megoldani a nagy külvárosi, metróközeli csomópontokban. Az autó állítólagos jövőbeli leépülése más szempontból is butaság. Jelenleg a belvárosi lakosok parkoló autóival vannak tele az utcák. Minek nekik az autó vajon? Egy részük alighanem külvárosban dolgozik. Mások vidékről költöztek a fővárosba a munkalehetőség miatt, de rendszeresen hazajárnak. De akik nem járnak messzire és a városban a tömegközlekedést használják, ők sem mondanak le arról, hogy szabadidejükben utazzanak, márpedig a magyarországi vasúti közlekedés ritka és lerobbant állapotban van, nem lehet rá építeni, az autóbusz pedig lassú, nehézkes és drága. Tehát a budapesti közlekedés szoros összefüggésben van az országos közlekedéssel és a munkahelyek országos eloszlásával. Az autóellenes ideológia butaság, az autó adminisztratív kiszorítása Budapestről lehetetlen. Minél több metró, minél több kötött pályás elektronikus vonal kiépítése, minél nagyobb ingyenes autóparkolók ezek végpontjain, s mielőbbi elektronizálás az autóközlekedésben. És minél több munkahely Budapesten kívül. Ezek lehetnek a célok, nem huszonéves fiatalemberek hasraütésszerű képzelgései biciklizésről hajókázásról és az autók leépítéséről.
hátakkor
2016. január 31. 22:29
Már a Talmud is leírta, hogy nem jó, ha autóhegyek állnak , araszolgatnak és pöfélgetnek városban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!