Adócsaló zenészek, szevasztok!

„Az fifikás nyomozók azonban rábukkantak egy valódi nagykutyára is, aki ravaszul, előre megfontolt szándékkal csak akkor volt hajlandó elfogadni a tiszteletdíjat, ha a rendezvény már lezajlott (a magyar üzleti életben példátlan hozzáállás már önmagában büntetést érdemelne). Ez persze nem fogott ki rajtuk, így egy alibi bulit szerveztek a zenész számára. A születésnapi partit egy falusi turizmussal foglalkozó vendégházba szervezték, ételt, italt rendeltek, feldíszítették az épületet, sőt, még arra is gondjuk volt, hogy taxit béreljenek. Okos.

Az alapos, mindenre kiterjedő fedett akció meghozta az eredményét, a zenész pórul járt, nem adott számlát (járulékos veszteségként azért az is kiderült: a fogadós és a taxis is bűnben járt).

Bár azt az adóhatóság elismerte, a "zenész minőségi szolgáltatást nyújtott", de legyen az még oly szép harmónia is, legyen még jó pár ráadás nóta, zsebbe nem zenélhet senki. Elvégre súlyos tízezrek vándorolhatnak zsebből-zsebbe egy-egy ilyen buliban, ez pedig a közismerten tiszta magyar gazdaságban nem járja.

Mivel a tekintetes adóhatóságunk már évekkel ezelőtt elkapta az utolsó áfacsalót, csempészt, csibészt, feledékeny adóbevalló politikust, pályázati pénzekkel való kétes ügyletek még kétesebb szereplőit, túlárazott beruházásokból zsebbe dolgozó milliárdost, ezért végre tudnak a valóban fontos, fajsúlyos, a társadalom ingerküszöbét durván piszkáló alantas ügyekkel foglalkozni.”