Míg Kína elhatárolódik a fegyverszállítástól, a kettős felhasználású termékeket százezrével exportálja polgári célokból Oroszországba, ahol a jelek szerint már hadifelszerelésként használják azokat.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Kína titokban, az árnyékkereskedelmet és a kettős felhasználású termékek exportját kihasználva küld hadifelszerelést Oroszországnak – írja a Politico. A lap birtokába jutott információk és vámnyilvántartások szerint kínai cégek tucatjai foglalkoznak azzal, hogy golyóálló mellényekkel, sisakokkal és kereskedelmi drónokkal lássák el Moszkvát, mégpedig több százezres tételben.
A lap szerint Kína eddig betartotta ígéretét, amelyet a közelmúltban Antony Blinken amerikai külügyminiszternek is megerősített: nem küld halálos felszerelést Moszkvának, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kettős felhasználású termékek esetében egyáltalán nem zárja magára az ajtót.
A probléma régóta szálka az USA és Brüsszel szemében, hiszen ez az egyik módja, hogy Oroszország úgy jusson katonai eszközökben alkalmazható alkatrészekhez, hogy közben kikerüli az azokra alkalmazott szankciókat.
A sisakok így a vámnyilatkozatokban paintball kellékként, a drónok pedig többnyire hobbieszközként szerepelnek, miközben – írja a brüsszeli lap – mindenki számára nyilvánvaló, hogy a harctéren használják azokat, hasonlóan az ipari mennyiségben rendelt kerámialemezekhez, amelyek a golyóálló mellények tartozékaivá válnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A kettős felhasználású termékek zömére nem terjednek ki a nyugati exporttilalmak, amelyikre mégis, azt Moszkva és Irán megveteti magának másokkal. Így lesz a fogászati eszközökből vagy a tejpumpából drónalkatrész. Sufnituning és technológiai kannibalizmus felsőfokon.
A Kína és Oroszország között tavaly, a háború kitörése előtt megerősített korlátlan partnerség az ilyen jellegű termékek kereskedelmi területén egyértelműen Moszkva malmára hajtja a vizet.
A Politico igen részletes példákkal is szolgál azokról a kínai és orosz cégekről, amelyek részt vesznek a kettős felhasználású termékek kereskedelmében. Nagyobb vesztenivalója az esetleges szankciók miatt nyilván a kínaiaknak van, így azok egyöntetűen cáfolják, hogy hadi célokra alkalmas eszközöket exportálnának Oroszországba. Többen közülük az árnyékkereskedelemre hivatkoznak, mondván: arról nem tehetnek, hogy harmadik országok által vásárolt termékeik végül Moszkvában kötnek ki, a továbbított exportba ugyanis már nincs lehetősége a gyártóknak beleszólni.
Ami az orosz cégeket illeti, feltűnően sok közöttük a „gyufaláng vállalat”, amelyeket a közelmúltban alapítottak, hogy aztán néhány hónapnyi importtevékenység után eltűnjenek a homályban. Az üzlet azonban virágzik, a kettős felhasználású termékek több száz millió dollár értékben érkeznek Oroszországba, polgári felhasználás megjelöléssel, de katonai céllal. Az egyik orosz importőr, a 2021 márciusában alapított Pozitron például a kezdeti 400 ezer dolláros bevételéből tavaly már 300 millióst csinált az árnyék- és kettős kereskedelemnek köszönhetően. A cég egyébként tagadja, hogy „drónokat vagy hasonló termékeket” vásárolt volna Kínából, a különböző vám- és kereskedelmi nyilatkozatok azonban nyomon követhetővé teszik az áruk útvonalát, így el lehet jutni az érintett vállalatokhoz.
A kettős felhasználású termékek kereskedelme jól megvilágította Brüsszel szankciós politikájának egyik legsebezhetőbb pontját. A tizenegyedik szankciós csomag tulajdonképpen már nem is Moszkva, hanem azon harmadik országok ellen irányult, amelyek az árnyékkereskedelem vagy a kettős felhasználású termékek esetében játsszák ki a szankciókat.
Ezt is ajánljuk a témában
A héten kezdődik a tizenegyedik szankciós csomag vitája Brüsszelben. Miután az EU immár harmadik országokat akar megfenyegetni, ez lesz az egyik legbonyolultabb folyamat a háború kitörése óta.
A csomag a legszigorúbb büntetés lehetőségét lebegteti meg a próbálkozó országok előtt, ám azt már elfogadásának pillanatában mindenki tudta, hogy a jelentéktelenebb országokkal szemben Kínát senki nem fogja komolyan megszorongatni szankciós fenyegetésekkel. Peking elég világos figyelmeztetést küldött már a tiltópakk megvitatása során is: ha az EU vagy bármely tagállama szankciókkal merészeli sújtani Kínát, Peking gazdasági válaszlépései gyorsak és mélyrehatóak lesznek, a kereskedelmi kapcsolatok ilyen mértékű romlása pedig lehet, hogy problémát okoz majd Kínának, de sokkal jobban fog fájni a szankciókat szorgalmazó Európai Uniónak. Brüsszel komolyan vette a figyelmeztetést, és a szankciós vállalati listán szereplő hét kínai vállalatból gyorsan törölt is négyet.
Ezt is ajánljuk a témában
Amennyiben egyetlen brüsszeli szankció is Kína ellen irányul, Peking annak megfelelően fog reagálni – közölte a kínai külügyminiszter berlini látogatása során.
Az Európai Bizottság egyelőre nem reagált a Politico kérdéseire, több megszólaltatott elemző azonban úgy nyilatkozott: Brüsszelben még a politikai akarat sincs meg ahhoz, hogy Pekinget bármilyen formában büntetőlistára tegyék, Kína pedig tökéletesen tisztában van ezzel. Így aztán folyamatosan ott táncol a vörös vonal előtt, egészen addig, ameddig érdekei úgy kívánják, hogy ellássa Oroszországot a szükséges exportmennyiséggel.
Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet elemzőjének írása. 
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vlagyimir Asztapkovics
A K–1 Podlijot radarrendszert 2015-ben rendszeresítették.
A Pekingben tárgyaló amerikai külügyminiszter figyelmeztette Kínát, hogy ne támogassa háborújában Oroszországot.
Bő 80 százalékkal több autót gyártanak az oroszok, mint a tavalyi évben.
Azerbajdzsánon keresztül özönlenek a brit luxusautók az oroszokhoz.
Oroszország nem nézi tétlenül, amint zárolt vagyonát átutalják Ukrajnának.
A fehérorosz elnök szerint változatlan a terv.
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
A madarak rövid idő alatt belakták új „otthonukat”.
