A tavaly közzétett dokumentum munkaváltozata is megerősíti:
Szerbia fontolgatja a kis atomerőművek megépítésének lehetőségét 2032-től azzal, hogy 2030-ra 34,2 és 44,4 százalék közötti karbonkibocsátás-csökkentést tervez.
Mint arról a Balkan Green Energy News beszámol, az Integrált Nemzeti Energetikai és Klímaterv munkaforgatókönyveiben a szerb Bányászati és Energiaügyi Minisztérium a kitűzött dátumig 4,7 vagy 6,4 gigawatt összteljesítményű nap- és szélerőművek sokaságát tervezi, hogy a megújuló energiaforrások elérjék az igen ambiciózus 49–59 százalékos arányt a villamosenergia-termelésben.
Négy forgatókönyv a megújulók növelésére
A közvélemény, illetve a szakma tavaly négy kidolgozott forgatókönyvvel ismerkedhetett meg, ám további lehetőségek megfogalmazásán is dolgoztak. A közzétett szcenáriók közül mind a négy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozik, és az atomenergia későbbi bevezetésének lehetőségét vizsgálja. Ezekben a változatokban az atomerőművekből 2032-ben 400 megawatt, 2035-ben 800 megawatt, 2042-ben pedig 1,6 gigawatt energia származna.
Valamennyi forgatókönyv szerint 2028-ban a vízerőművek 680, két évvel később pedig további 600 megawatt kapacitást kapcsolnak be. Ami a 2050-re vonatkozó elképzeléseket illeti, akkorra már megszűnnének az aktív széntüzelésű erőművek. Ezekben szénből 1,8-2,2 gigawatt tartalékot képeznének, hogy amennyiben szükség mutatkozna rá,fel tudják azt használni azokat.
A 2030-ra vonatkozó négy forgatókönyv szerint a bruttó végső energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások 41-43 százalékot jelentenének azzal, hogy
évente mintegy 190 vagy 200 megawattal növelnék a naperőművek összteljesítményét a villamos hálózatban.
Három lehetséges megoldás az energiatermelésben a megújuló energiaforrásokra 52-59 százalékos részvétellel számít, illetve arra, hogy fokozatosan emelnék a szélenergia kapacitását is: évente 340 megawattal, és 2030-ra 4,9 gigawatt áram termelődne a szélparkokban. Igaz, a szélparkok hatékonyságát sokan megkérdőjelezik.