Bár a fűtés ára az utóbbi hónapokban jelentősen megdrágult, érdemes tudni róla, hogy már az energiaárak ugrásszerű növekedése előtt is jellemző volt Németországban, hogy sokan nem engedhették meg maguknak, hogy rendesen befűtsenek. Különösen az egyedülállók és az egyszülős családok számára volt eredetileg is luxus a meleg otthon.
Az energiaágazat költségeinek ilyen mértékű, meredek emelkedését megelőzően is jellemző volt már Európában, hogy sokaknak nem volt elég pénze a megfelelő fűtéshez: 2022-ben az orosz gázszállítások elmaradása miatt azonban ez a jelenség az energiaárak hatalmas mértékű emelkedése miatt tovább romlott. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal saját becslése szerint már 2021-ben is mintegy 2,6 millió németországi lakos nem tudta megfelelően melegen tartani a házát vagy lakását – természetesen anyagi okokból.
Ez az arányszám azt jelzi, hogy
az ilyen anyagi nehézségekkel küzdők a német lakosság 3,2 százalékát teszi ki, a német állam tehát jócskán elmarad a 6,9 százalékos uniós átlagtól.
A hivatal szerint különösen az egyedül élőket – akik az érintett háztartások 4,3 százalékát tették ki – és az egyedülálló szülőket (4,7 százalék) érintette a legsúlyosabban az áremelkedés.
A statisztikai eredményeket európai szinten az Eurostat is jegyzi. A jelentés szerint 2021-ben a bolgárok közel negyede (23,7 százalék) nem tudta megfelelően fűteni otthonát – ez a legmagasabb arány Európában. Mindez a görögök 17,5 százalékára és a spanyolok 14,2 százalékára is igaz. Finnországban ezzel szemben csak az emberek 1,3 százalékának kell otthon dideregnie.
Az EU-ban 2020 óta gyűjtenek közösségi statisztikákat a jövedelmekről és az életkörülményekről. A vizsgálat célja, hogy időben tudjanak megfelelően reagálni a szegénységi kockázatokra utaló jelzésekre az egyes érintettek. Németországban a reprezentatív mikrocenzus részét képezik a fűtésre, az ünnepekre vagy a teljes étkezésre vonatkozó kérdések.
A megnövekedett fűtési költségek a szövetségi kormányzat számára is problémát jelentenek. A gáz esetében a kormány által létrehozott bizottság azt javasolta, hogy a szövetségi kormány először a decemberi számlákat vegye át. Márciustól a szokásos fogyasztás 80 százalékának megfelelő alapkontingensre vonatkozó árplafon léphet életbe.
A Gázbizottság terve szerint a következő 20 hónapban 60 milliárd eurót költene az energiaszámlák kompenzálására. A német lakosság mintegy fele gázzal fűt, nekik és minden távhőfogyasztónak kétszer kellene segíteni: a javaslat szerint egyszer decemberben, amikor a számla kifizetése után automatikusan járna a segítség, majd 2023 márciusban, amikor az árcsökkentés a felhasznált gáz nagy részére vonatkozik majd.
A magánfogyasztók és a kisvállalkozások a jelenlegi gázfogyasztásuk 80 százaléka után fizetnének maximált áron, kilowattóránként bruttó 12 centben, és csak a fennmaradó részért kellene fizetniük a gázszolgáltató tényleges árát. Ez sok ügyfél számára azt jelenti, hogy a fogyasztott gáz többsége 2023-ban kétszer olyan drága lesz számukra, mint 2021-ben, de csak fele olyan drága, mint az idei télen.
Egyes ügyfelek azonban nem részesülnek a kedvezmény második részéből: Mégpedig mindazok, akiket eddig megkímélt a nagyon nagy emelés. A Berliner Gasag alapellátásban lévő ügyfelei például jelenleg is alig 12 centet fizetnek.
Az elv a távfűtési fogyasztók esetében ugyanígy működik, de az árfék 9,5 cent/kWh-nál lép életbe.
A Bizottság tervei szerint a fék 2023. március 1-jén lép életbe, és legkorábban 2024. április 30-án ér véget. Ha a válság tovább tart, akkor tovább marad érvényben.
A Bizottság indoklása szerint, ha a fogyasztás fennmaradó 20 százaléka túlságosan drága lesz, akkor nő majd a megtakarítási kedv.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
