Rendelettel akadályozza Magyarország, hogy a külföldi üzletek a magyar beszállítókra hárítsák a különadók terheit

Védeni kell a magyar beszállítókat a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi piacon

A május 1-jével bevezetett kiskereskedelmi különadó az éves forgalom alapján összeállított toplisták élén álló

Ezek a társaságok ugyanis az árbevételük nagy része után a sávosan emelkedő adókulcsok közül a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs alapján fizetnek adót, jelezte a Deloitte.

Kivételt jelentenek a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok, amelyek franchise rendszerben működnek, tipikusan boltonként külön cégben, így nagyrészt nem, vagy legfeljebb 0,1 százalék adót fizetnek, mert cégenként külön-külön nézve nem magas az árbevételük, tették hozzá a közleményben.

A Deloitte szerint a társaságonként évente több milliárd forintos új adóteher elgondolkodtatja az érintett nagyobb kereskedőket, hogy esetleg fogyasztói árat emeljenek vagy éppen a beszerzési árat próbálják meg csökkenteni annak érdekében, hogy ne veszítsék el a nyereség jelentős részét.

Az éles piaci verseny miatt azonban az áremelés legfeljebb korlátozottan lehetséges. Ezért a nyomás a beszerzőkre hárulhat, akiknek az lesz a feladatuk, hogy olcsóbban szerezzenek be a beszállítóktól, ezzel korrigálva, hogy az új adó miatt akár kevesebb mint felére vagy harmadára csökkenjen a nyereség, fogalmaz a tanácsadó cég.

Élelmiszer-beszállítókon azonban nehéz lesz spórolni, emelték ki.

A kereskedők sok esetben méretüknél és éves eladási mennyiségüknél fogva gazdasági erőfölényben vannak több beszállítóval szemben, különösen igaz ez a romlandó élelmiszerek esetében. Egyebek között ennek az erőfölénynek az ellensúlyozására született meg 2010-től a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, idézte fel a Deloitte.

A kormány most ezt a szabályozást bővíti ki azzal, hogy a kereskedő nem csökkentheti egyoldalúan az agrár- és élelmiszeripari termékek beszerzési árát, és nem is fenyegetheti a beszállítót a közös megegyezéssel való árcsökkentés érdekében azzal, hogy különben csökkenti a rendelési mennyiséget, más beszállítótól szerzi be a terméket, vagy a beszállító termékét kizárja az akciósként hirdetendő termékek közül, hangsúlyozták a közleményben.

A beszállítókat védő új szabály egyelőre csak a veszélyhelyzet idején lesz hatályos, de a Deloitte szerint nem kizárt, hogy a kiskereskedelmi különadóhoz hasonlóan a veszélyhelyzet utánra is kiterjesztik majd az alkalmazását.

Otthon nem tehetnék meg a multik, amit a magyar termelőkkel megtesznek

Magyarországon a kereskedelmi láncok nem kötnek hosszú távú szerződéseket a beszállítókkal, így a termelők sem tudnak fejlődni – árulta el Márkus Zsolt (képünk bal oldalán), a Veresi Paradicsom high-tech „paradicsomgyárat” felépítő egykori multivezér a Makronómak az eheti Mandiner hetilapban.

Hozzátette, hogy Magyarországon is született koncepció a helyi termelés és értékesítés erősítésére, függetlenül attól, hogy

Elengedhetetlennek tartja viszont, hogy ezt a koncepciót sikeres kommunikáció kísérje.

„Németországban lehetetlen eladni bizonyos időszakokban importterméket – Magyarországon ez ismeretlen. Norvégiában jogszabály engedi a termelők nyári áregyeztetését, gyakorlatilag kartellezését, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak. Hangsúlyozom ismét, hogy külföldön a beszállítói fejlesztés jegyében a gazdálkodókkal hosszú távú, akár nyolc-tíz éves szerződéseket is kötnek, amelyekre könnyebben adnak hitelt a bankok is. Járványhelyzetben, amikor a logisztika összeomlani látszik, felértékelődik a helyi termelési képesség, ezt érzékeljük. A kereskedelmi láncok figyelmeztetést kaptak: nem is olyan könnyű most Spanyolországból vagy Olaszországból tiszta és biztonságos árut behozni, tehát a saját érdekük kívánja, hogy a magyar termelők talpon maradjanak. Jó irányba tart a magyar kereskedelem, de erősen le vagyunk maradva Ausztriához, Franciaországhoz és Németországhoz képest” – árulta el.

Mint Ledó Ferenc, a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a Makronómnak elmondta, „minden ország törekszik arra, hogy előnyben részesítse a hazai termékek forgalmát, ez különösen igaz az élelmiszerekre azon belül is a frisspiaci zöldség-gyümölcs félékre. Ezt addig tudja megtenni, ameddig az uniós jogszabályok engedik. Európában talán a franciák, azok akik minden eszközzel elmennek a falig, védik saját termelőjüket. A magyar fogyasztók többsége »szemre« vásárol és elsődleges szempont a termék ára. Míg több európai országban, így Franciaországban is akár többet is hajlandó adni a hazai termékért. A fogyasztók meggyőzése, marketing, különböző védjegyek használata nálunk is elkezdődött, de ebben sajnos még rengeteg a tennivaló” – utalt Ledó is arra, hogy a fogyasztók és a termelők tudatossága, viselkedése, érdekérvényesítése is kiemelten fontos.

Stratégiai ágazat, külföldi kézben

A hazai kiskereskedelem az a fórum és mechanizmus, amely eljuttatja az élelmiszert a magyar fogyasztókhoz, ezért kritikus fontosságú ágazatról van szó. A szektor tulajdoni viszonyait megvizsgálva viszont meglepő ellentmondásra jutunk például Franciaországgal szemben.

Az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemben – ezek azok az üzletek, ahol a magyarok a napi bevásárlásaikat intézik –, az Opten adatbázis szerint külföldi cégek bonyolítják a szakágazat árbevételének több mint 70 százalékát,

Ez korántsem „természetes” piaci folyamatok eredménye, a hazai élelmiszeripart tűzzel-vassal védelmező Franciaország patrióta politikája eredményeként az országban a magyarral épp ellentétes a helyzet:

és egyedül a Lidl és az Aldi számít szerény mellékszereplőnek a piacon.

(MTI, Makronóm, Opten adatbázis)