A 2008-as világválságra reagálva, az akkori kormányok kizárólag megszorító intézkedéseket vezettek be.
„Milyen érzés úgy dolgozni a válságkezelő intézkedéseken, hogy közben az ellenzéki pártok azt harsogják: a kormány sajnálja a pénzt a krízis megoldására, és szociális, gazdasági mélységbe taszítja az országot?
Egy profi úszótól tanultam, hogy verseny közben ne nézz oldalra, aztán ha célba értél, majd körülnézel. Vagyis a legfontosabb, hogy a saját feladatodra összpontosíts! Ezt tesszük.
Ne felejtsük el, hogy a 2008-as világválságra reagálva, az akkori kormányok kizárólag megszorító intézkedéseket vezettek be. A jelenlegi kormány ezzel szemben olyan akciótervet állított össze, amely támogatja a vállalkozásokat, miközben fő célja a családok és a dolgozók megvédése. Mindezt úgy, hogy közben fenntartjuk az ország pénzügyi egyensúlyát. Az adófizetők joggal várják el tőlünk, hogy felelősen bánjunk a forrásokkal, hiszen amikor a vállalkozásokat megsegítjük, akkor az ő pénzüket osztjuk újra. Az akcióterv a kölcsönös és arányos tehervállaláson alapul.
Ha megnézzük az ellenzék javaslatait, lényegében azt követelik, hogy az állam adjon fizetést a cégek helyett. Előkerült az alapjövedelem kérdése, de felvetették az általános nyugdíjemelést is. Mérlegre teszik a többi párt javaslatait?
A kormánynak a gazdasági élet képviselői a partnerei, március eleje óta minden héten egyeztetünk a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteivel, a kamarákkal. Ők tapasztalják meg legközvetlenebbül a nehézségeket, ezért az ő javaslataikat vesszük figyelembe. Ha szükséges, azok alapján igazítunk, módosítunk az intézkedéseken. Ez történt a napokban is, amikor egyszerűsítettünk a bértámogatási rendszeren, miközben a jogosultak körét szélesítettük.
(...)
Az eddig bejelentetteken túl terveznek további lépéseket?
Igen. Jön a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak egy nagyon egyszerűen igényelhető, vissza nem térítendő támogatás, amelyet a hatékonyság növelésére lehet fordítani. Ezt bérre nem lehet majd költeni, de minden másra, ami növeli a cég működésének hatékonyságát, igen. Így például eszközökre, digitalizációra, energetikai fejlesztésekre, vagy éppen képzésekre.
Valójában mekkora pénzügyi mozgástere van a válság kezelésére a kormánynak?
Elegendő ahhoz, hogy szükség esetén további intézkedéseket hajtsunk végre.
Ez állandó egyensúlyozást igényel, amelyhez képest könnyű kívülről látványos, de megalapozatlan ígéretekkel dobálózni.”
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Fontos mutatóban teljesítünk ötször jobban.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítójának nagyon fáj a magyar gazdaságpolitika.
Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány több vállalását is teljesítette, így év végére nemcsak egy számjegyű lett az infláció, hanem 5,5 százalékra süllyedt.
A 2024-es év jó eséllyel új korszakot hoz a közgazdasági gyakorlatban. Oláh Dániel írása.
Az egyszámjegyű infláció elérése kapcsán György László kormánybiztos hét pontban, hét percnyi olvasnivalóban adott magyarázatot, miképp is sikerült ez a fegyvertény, és mi a kormány célja a továbbiakban. A rövid felelet minderre a növekedés, amelynek egyik előfeltétele a hitelezés beindítása, amihez gyorsan csökkenő kamatokra van szükség.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
