Volt már szankciókból olajválság – az 1973-as krízis története

Közel fél évszázada volt egy hatalmas – egész világot érintő – olajválság, amelynek szankciós okai voltak. Az 1973-as olajválság és a mostani orosz-ukrán háború miatt kialakuló helyzet között nagyon sok hasonlóság van – az okoktól a következményekig.

Mi történt '73-ban?

A második világháborút követő évtizedekben több kisebb-nagyobb gazdasági és politikai válság alakult ki, köztük a szóban forgó olajválság. A krízis az arabok elégedetlenségéből fakadt. Az arab országok olajtermelői a válságot az OPEC, azaz a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén keresztül robbantották ki úgy, hogy az olaj hordónkénti árát három dollárról tizenkét dollárra emelték,

köztük az Egyesült Államokba, valamint Nyugat-Európa kulcsfontosságú országaiba. Mindezt úgy tudták végrehajtani, hogy jelentős befolyással rendelkeztek a globális szervezeten belül.

Mivel az érintett nemzetek akkoriban a világ olaj- és energiafogyasztásának több mint feléért feleltek, ez a négyszeres áremelkedés súlyos gazdasági problémákhoz és instabilitáshoz vezetett. Az OPEC-en belül az arab országok azért hozták meg a döntést a tilalomról valamint az áremelésről, mert meg akarták torolni azt, hogy a nyugati országok Izraelnek segítettek a jom kippuri háború folyamán.

Mi történt a jom kippuri háborúban?

A jom kippuri háború az egyik legnagyobb fegyveres összetűzés volt az arabok és Izrael között, amely három hétig tartott, 1973. október 6-tól október 25-ig.

A támadást közösen indították az egyiptomi és szíriai csapatok, akik a legszentebb hónapjukban akarták megsemmisíteni az izraeli csapatokat. Bár Izrael éppen megúszta a vereséget, mégis a háború számtalan gyöngítő hatást fejtett ki rájuk,

Politikai szempontból a háború számos ellentmondással járt együtt. Amikor az egyiptomi és szíriai csapatok a támadást megindították, azért tettek így, hogy visszaszerezzék azokat a területeket, amelyeket az 1967-es hatnapos háború során elvesztettek. Az Egyesült Államok valamint más nyugati nemzetek Izraelt támogatták az 1973-es háború során, folyamatosan hadiszállítmányokat juttattak el hozzájuk.

A válság hatása

A válság jelentős mértékű recessziót hozott magával, amit meredek infláció követett. Többen is azt spekulálták, hogy a válság hatásai nem fognak átjutni a „nem szankcionált” országokba, viszont az gyorsan tovagyűrőzőtt.

A recesszió és infláció hatására a kapitalista berendezkedésű országok fokozatos gazdasági szerkezetátalakítási folyamatba kezdtek. Megpróbálták biztosítani a globális energiaellátáshoz való szabad és akadálytalan hozzáférést. Bár a válságot okozó embargót nem sokkal később feloldották, az olajárak rekordmagasságban maradtak. Ez a '90-es évek végéig több gazdaság stagnálásához vezetett.

Sikeresen megszilárdították a jelentőségüket azzal, hogy egy olyan nagy válságot teremtettek, amely arra kényszerítette a Nyugatot, hogy az megváltoztassa a társadalmi és politikai folyamatait.

Párhuzamos válságok

Mindkét válság háborúra adott reakciós szankciókból alakult ki, mindkét válság jelentős recessziót és inflációt hozott magával – bár az orosz-ukrán háború esetében ezek „csak” megalapozott spekulációk, nyilvánvaló okokból. 

bár egyenlőre még nem tudni, hogy az orosz-ukrán háborúra adott reakciós szankciók pontosan milyen formában öltenek testet.

Valószínűsíthető, hogy Oroszország egyszer csak be fog sokallni az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió szankcióitól, és szankciós válaszlépést fog végrehajtani. A válaszlépések potenciálisan megerősíthetik majd Oroszország globális gazdaságpolitikai jelentőségét úgy, ahogy azt a közel-keleti országokkal tették

Évtizedes válság vár ránk?

A mostani gazdasági válság kapcsán mindenképpen fontos azt megjegyezni, hogy a párhuzamosságok mellett egy fontos különbség van: a '73-as esetében az olajexportőr szankciózott először, míg a '22-es esetében az olajimportőr kezdte meg a gazdasági-, kereskedelmi folyamatok megváltoztatását. Emellett

Ezen okokból feltételezhető, hogy a mostani válság mélyebb lesz, viszont könnyebben és gyorsabban visszaterelhetőek lesznek a gazdasági és külkereskedelmi folyamatok a megszokott medrükbe.

Nyitókép: Egy izraeli harckocsi egység Szíria elleni ellentámadásra készül a Golán-fennsíkon 1973. október 08-án, a jom kippuri háború során: DAVID RUBINGER / GPO / AFP