Dopping az olimpián: ki nem érintett?

2012. augusztus 08. 15:04

A fáradtság, az izmok elgyengülése, a stressz, és a fájdalom a sportolók legnagyobb ellenségei az olimpiai játékok alatt. Ezek az ellenfelek azonban nemcsak megfelelő erőnléttel, gyakorlattal győzhetők le, hanem bizonyos, a törvények vagy a versenyszabályok által tiltott szerekkel is. Persze – ahogy Egerszegi Krisztina is megmondta – csak az doppingol, aki lebukik.

2012. augusztus 08. 15:04
Bánlaki Dalma Stella

A doppingszereket minimum három csoportba lehet sorolni. Az anabolikus szteroidok, mint az exogén vagy az endogén a férfi nemi hormon (tesztoszteron) jellegű hatással bíró készítmények, amelyek az izomerőt és tömeget növelik, méghozzá rendkívüli gyorsasággal. Ezeket a szereket a sportolók elsősorban a felkészülési időszakban alkalmazzák, hosszú távú szedése mellett azonban többek között olyan mellékhatások jelentkezhetnek, mint a májkárosodás, vagy az agyalapi mirigy hormonjának csökkent termelése, nőknél a virilisatio (férfiasodás), férfiaknál az impotencia. A szteroidok az anyagcsere egyéb területein is negatív hatásokat produkálhatnak: magas vérnyomás, romló vérzsírértékek, később, ezek szövődményként pedig szívinfarktus, agyvérzés jelentkezhet. Hogy a mellékhatások milyen kevéssé jelentenek visszatartó erőt, bizonyítja: a pozitív tesztek mintegy 60 százaléka az anabolikus szerek használatát jelzi.

A tiltott szereken belül külön halmazba sorolandóak a stimulánsok, például a koffein, a kokain, vagy a diszkódrogként is ismert amfetamin, amely elnyomja a fáradtságérzést, és növeli a gyorsaságot. Hatásai miatt a szer végkimerülést vagy pszichózist is kiválthat.
 
A peptid hormonok, mimetikus és analóg szerek csoportjából a növekedési hormon, azon belül is az IGF- (insulin-like growth factor) és az EPO-készítmények (eritropoetin) csoportjai a legkedveltebbek a magas teljesítményre vágyók körében. Ez a vörösvérsejt-szám növelésén keresztül a szervek fokozottabb oxigénellátottságát biztosítja, alkalmazása azonban növeli a trombózis esélyét, szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet.
 
A tiltott szerekhez való hozzáférés az illegalitás ellenére nem bonyolult, különösen a sportolók, testépítők, azaz a megfelelő kapcsolati hálóval rendelkezők körében. A feketepiac és az internet széles skáláját kínálja a forgalomba kerülő anyagoknak, az egyes olimpikonok mögött pedig esetenként egész orvosi csoport áll. (Na meg egy jó díler.) Vékony a határ a legális tömegnövelő szerek, a sportolók számára összeállított étrend-kiegészítők és a már káros hatóanyagok között is, amit szakmai körökben egy klisével szokás felemlegetni: „a doppinghoz vezető út legális teljesítményfokozó módszerekkel van kikövezve”.
 
Rablóból pandúr
 
Angel Herediát az FBI két év körözés után tudta személyesen is szembesíteni az egyértelműen ellene szóló bizonyítékokkal, amelyek szerint az amerikai sportolók jelentős részének szerzett be tiltott szereket. Az azóta a hatóságokat segítő férfi a 2008-as olimpia kapcsán a Spiegelnek azt mondta: az aranyért induló nyolc futó közül egy sem lesz tiszta. „Efelől nincs kétség. A különbség a 10 és a 9,7 másodperc között a drog” – szögezte le. Véleménye szerint minden ország, minden top atléta érintett. A vezető sportmárkák, mint a Nike vagy az Adidas is hibásak ez ügyben, hiszen a lesérülő sportolókat nem szponzorálják tovább. És mi véd meg leginkább a sérülésektől? A drog – mondta Heredia.
 
Bár az interjú óta négy év eltelt, nincs okunk feltételezni, hogy javult a helyzet, vagyis hogy megtisztult a sport. A rekordok újra és újra megdőlnek, holott az emberi test fizikai teljesítőképessége nem növekedhet ilyen sebességgel. Az alapvető probléma a doppingszerek esetében a dizájnerdrogokéhoz hasonló: gyorsabban hoznak létre új szereket, mint hogy az ellenőrzésre felhatalmazott szervezetek keresni kezdenék adott anyagot, vagy mint hogy a kimutatásra alkalmas eszközök rendelkezésükre állnak.
 
Cseh Laciék célkeresztben
 
Magyarországon az ellenőrzéseket jelenleg a Magyar Antidopping Csoport (MACS) végzi. Az egyes vizsgálatokat a Sport-Szakállamtitkárság, magyar szervezetek, mint például a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), vagy nemzetközi szövetségek kezdeményezhetik. Ezek 90 százalékban előre be nem jelentett ellenőrzések. A mintavételi keretszámot, illetve annak sportági leosztását, súlyozását az ÖTM tanácsadó testülete, a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület határozza meg, de mint azt dr. Tiszeker Ágnes a hvg.hu-nak elmondta: bizonyos mozgásformák, valamint a népszerű sportágak esetében kiemelt figyelemre van szükség. Eszerint itthon nemcsak a tévénézők, de a doppingellenőrök körében is nagy az érdeklődés az úszók, a kajak-kenusok és a nehézatléták iránt. Az ellenőrzések havi rendszerességű megtervezésekor a MACS vezénylési koordinátora figyelembe veszi mindemellett azt is, hogy mikor melyik sportágban tartanak nemzetközi versenyeket, mikor vannak a felkészülési időszakok, továbbá kiemelten figyelik a váratlanul kiemelkedő eredményeket elérő sportolókat.
 
A doppingellenőrök nem lehetnek sportszervezetek tagjai, alkalmazottai, nem láthatnak el sportorvosi feladatot. A doppingellenőrök a versenyek alkalmával névre szólóan kezdeményezhetik az ellenőrzést, vagy sorsolhatnak névre és helyezésre vonatkozóan. A sportolónak a kijelöléstől számított egy órán belül a mintavételi helységben jelentkeznie kell. Egy eseményen akár többször, egymás után is ki lehet jelölni egy sportolót indoklás nélkül – olvasható az antidopping.hu oldalon. A sportoló a kijelölés pillanatától kísérő személyt kap, aki akár az öltözőbe is követheti. A vizsgálat alanya köteles a mintaadás idejére biztosítani a doppingellenőr számára a vizeletgyűjtő pohár láthatóságát, ellenkező esetben a leadott mintát megsemmisíthetik – fogalmaz a szabályzat. Az ellenőrzések alkalmával az ellenőrök a sportolót nem érinthetik meg.
 
A mintában ezt követően a tiltólistán szereplő anyagokat keresik. Az illegális szereket a World Anti-Doping Agency (WADA) rendszeresen megújuló nemzetközi szabványa határozza meg.
 
Lesz még tiszta a verseny?
 
A londoni olimpia kapcsán július 16-án külön NOB-szabályzat lépett életbe, amely az olimpiai falu zárásáig, augusztus 12-ig érvényes. Ebben az időszakban a magyar sportolók bármelyike bárhol – belföldön vagy külföldön egyaránt – mintaadásra kötelezhető. A doppingvétséget az is elköveti, aki a holléti nyilvántartásban általa megadott órában nem elérhető.
 
Nyolc évvel ezelőtt Athénban doppingvétség miatt a kalapácsvető Annus Adriánt és a diszkoszvető Fazekas Róbertet fosztották meg aranyérmétől, Gyurkovics Ferenc súlyemelőt pedig ezüstérmétől. Fazekas 2010-ban úgy nyilatkozott: „nem vagyok sem rosszabb, sem jobb a többieknél, már ami a doppingkérdést illeti”. A 2008-as pekingi játékokon nem volt magyar doppingeset. Idén Londonban Juhász Adrián és Török Béla után ismét Fazekas Róbert keveredett botrányba. Kővágó Zoltán diszkoszvető szintén megbukott: nem hivatalos információk szerint a diszkoszvető júliusban elfutott az ellenőrök elől. Később tagadta a doppingvétséget.
 
Londonban most a világ eddigi legmodernebb droglaborát állították fel egy gyógyszergyártó cég támogatásával, ahol ezer szakemberek dolgozik és akár napi 400 mintát is elemezni tudnak. A 240 szer kimutatására alkalmas technológia azoknak adhat reménykedési lehetőséget, akik Schmitt Pálhoz hasonlóan még hiszik: a dopping a sport halála. Dr. Tiszeker Ágnes – aki jelenleg a helyszínen tartózkodik – úgy véli: Londonban már azok is retteghetnek, akik a legújabb EPO-készítményekkel, vagy eddig ismeretlen növekedési hormonok szedésével próbálnak szerencsét, hiszen már ezek kimutatására is jó esély van.
 
Hosszú távon a WADA fegyvere a doppingvétségek ellen a biológiai útlevélprogram lehet. A már tesztelt eljárásban a falhatalmazott szervezetek biológiai paramétereket vizsgálnának időszakos vér- és vizeletminták segítségével, amelyek később összehasonlítás alapjául szolgálhatnának. A jelentős eltérések az egyes eredmények között gyanakvásra adhatnak majd okot. Ez az új eljárás ugyanakkor igencsak költséges lehet, bevezetése az egyes országokban sokat késhet. Addig pedig maradnak az olyan ígéretek mint Schmitt Pál 1997-es kijelentése: „azonnal lemondok, ha egy olimpián magyar doppingügy lesz”.

Összesen 56 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Biomechanoid
2012. augusztus 09. 11:03
A szteroid annyira káros, hogy az immunbetegségeket leszámítva minden egyéb betegség gyógyszereinek alapja. Persze, ha mindenki elkezdené követelni a szteroid tartalmú szerek TB-támogatott felírását, az állam csődbe menne. Jobb így, feketén, mert lehet kaszálni vele, s közben megy a parasztvakítás, mennyire káros. Hasonlóan a növekedési hormonhoz, amelynek egy napi adagja alaphangon is 5000Ft-ba kerül. Még szép, hogy "ne szedd paraszt, mert az nekem sokba kerül".
Trükkök Százai...
2012. augusztus 09. 00:29
Túl van bonyolítva az egész. http://www.youtube.com/watch?v=TEIlV95j7o4
picur3ka
2012. augusztus 08. 23:35
'Dopping az olimpián: ki nem érintett?' A partjelzo. Mit nyerek?
Gregorius
2012. augusztus 08. 22:58
Az embert néha önmagától kell megvédeni, egyetlen sportgyűzelem sem érhet annyit, hogy a versenyző esetleg belehaljon. A doppingra az hívta fel komolyan a figyelmet, hogy 1960-ban egy dán kerékpáros (Jensen) a Római Olimpián verseny közben meghalt, mert úgy emlékszem, hogy az alkalmazott szer felszabadította a szervezete összes nergiáját, azt is, ami a létfontosságú szervek működtetésére van tartalékolva.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!