Véget ért az élet-halál harc az utakon

2013. szeptember 11. 13:31

Földes András
Kerékagy
A helyzet nyilván nem olyan, mint Hollandiában, de a városi biciklizéshez már nem remek túlélő ösztönök kellenek, hanem csak egy egyszerű bicikli.

És itt van előttünk a köztévés alternatív valóság: a Kádár-kor, amikor az utak az autóknak készültek, a szocialista ember közlekedési eszköze ugyanis a gép volt. Az olyan játékoknak pedig, mint a bicikli, ott van a játszótér, hagyják már a felnőtteket közlekedni.

Ez az egész amúgy nem Gulyás István taplósága miatt érdekes, hanem hogy örömmel tudathassuk: a kádárizmus, legalábbis az utakra, nem tért vissza. A riporter által sugallt autós-kerékpáros ősellentét a múlté.

(...)

Nem a bezzeg az én időmben a sztori lényege, mert ebben nem volt semmi szépség. Annál inkább, amikor a kétezres évek közepétől egyre több bringás tűnt fel, az autósok pedig kezdték megszokni, hogy a forgalomban velük is számolni kell. Rájöttek, hogy nem csak a KRESZ példáiban szerepel a biciklista, hanem a valóságban is joguk van feltűnni az úton. Sokan pedig valószínűleg azért lettek empatikusak, mert tudták, közben a saját gyerekük, barátjuk, jó fejnek ismert szomszédjuk is ott tekert valahol a városban.

Örömmel jelentem be, hogy a közszolgálati jelleggel sulykolt élet-halál harc már évekkel ezelőtt véget ért Budapesten. Vannak persze hülyék, ahogy ezt maga az interjú is bizonyítja, de aki ma biciklivel kimegy az utcára, azt tapasztalja, hogy a szűk utcákban tekerve lassan halad mögötte az autó, amíg biztonságosan ki nem tudja kerülni. A kereszteződésekben megadják az elsőbbséget. A dugóban veszteglő autósok lehúzódnak, hogy elférjünk köztük. A helyzet nyilván nem olyan, mint Hollandiában, de a városi biciklizéshez már nem remek túlélő ösztönök kellenek, hanem csak egy egyszerű bicikli.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tökfej!

A helyzet nyilván nem olyan, mint Hollandiában,

mert Hollandia egy tengerparti kis ország, ahol a légáramlás intenzitása és a tenger közelsége révén majd mindenhol lehet egészségkárosodás nélkül kerékpározni.

De nem Budapesten, vagy más, szennyeztt, zártabb légterű városokban. A kerékpárost nem a többi közlekedő veszélyezteti, hanem saját sznobsága, amikor a megengedett harárértékeket messze meghaladó mértékben szennyezett belvárosi levegőt lihegve kapkodja be. Megalapozva vele a légutak mikrokormmal való szennyezését, számos halálos betegség okát.

Ez az eszelős hollandiai meg dániai példálózás oly mértékű ismerethiányra vall, amivel nem lenne szabad tollat ragadni, még egy reklámra hajtó kerékpárkereskedőnek sem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában