Kerékpáros fejlesztések: lendületben, hiányosságokkal

2013. február 22. 11:26

Írta: Kiss Brigitta
Az elmúlt években csaknem 450 kerékpáros tevékenységre nyertek támogatást a pályázók az Új Széchenyi Terv regionális operatív programjainak keretében. Sok vagy kevés ez a szám? A Mandiner.kerékpár összegyűjtötte az elmúlt időszak fejlesztéseit, és megkereste László Jánost, a Magyar Kerékpárosklub szakmai igazgatóját is, akinek vegyesek az érzései a fejlesztésekkel kapcsolatban.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) összesítése szerint 2007. január 1. és 2012. február 29. között összesen 447 kerékpáros tevékenységet is tartalmazó projektet támogattak a Regionális Operatív Programokból (ROP) – melyek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint mára a bringás beruházások legjelentősebb finanszírozói lettek –, összesen 150 milliárd forint értékben.

Ez az az összegzés, amelyre feltehetőleg Holnapy László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese hivatkozott néhány hete a Kerékpárosbarát címek átadási ünnepségén. Az NFÜ közlése szerint a végleges értékelés még folyamatban van, valamikor az év első felében történik meg annak széles körű bemutatása. Az NFÜ tájékoztatása szerint a 447 (tavaly novemberig 459) kerékpáros fejlesztés az egész eddigi uniós fejlesztési ciklus eredménye, 2010 és 2012. február 29-e között 181 kerékpáros projektet támogattak. Ehhez azonban hozzájönnek még azok a kerékpáros, illetve kerékpár-turisztikai pályázatok, amelyek korábban forráshiány miatt tartaléklistán voltak, ám tavaly február vége óta már támogatást nyertek.

Az Alföld és a Nyugat-Dunántúl az élen

Az NFÜ összesítése szerint 2007. január 1-je és 2012. február 29-e között összesen 924 (tavaly novemberig 955) kilométernyi kerékpárforgalmi létesítményt alakítottak ki ROP-os forrásból. Ebből 445 kilométer (tavaly novemberig 470) az önálló kerékpárút, 191 kilométer a gyalog-kerékpárút, 52 kilométer a kerékpársáv, 9 kilométer az árvízvédelmi töltésen vezetett kerékpárút, és mintegy 226 kilométernyi a kijelölt kerékpárforgalmi létesítmény (pl. kerékpáros nyom vagy egyirányú utca ellenirányú megnyitása). Ezen kívül mintegy 1347 helyszínen alakítottak ki kerékpártárolókat, összesen 16785 férőhelyes kapacitással; 201 kerékpáros kampányt támogattak, és 640 kölcsönözhető kerékpárt szereztek be a ROP-nak köszönhetően.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Programjai mostanáig összesen 261 településen javították a kerékpározás infrastrukturális és közlekedésbiztonsági feltételeit. A megépített kilométerek összevetésében az alföldi régiók vezetnek, a dobogóra Nyugat-Dunántúl fért még fel.

Ha csak a 2010. január elseje és 2012. február 29-e közötti időszakot nézzük, akkor 302 kilométer kerékpárforgalmi létesítményt alakítottak ki, amiből 104 kilométer az önálló kerékpárút, 66 kilométer a gyalog-kerékpárút, 20 kilométer a kerékpársáv, 0,3 kilométer az árvízvédelmi töltésen kialakított kerékpárút, és 112 kilométer a kijelölt kerékpárforgalmi létesítmények hossza. Ezen kívül 651 helyszínen helyeztek ki kerékpártárolót, összesen 7873 férőhellyel. Kilencven kerékpáros kampányt támogattak, és 497 kölcsönözhető kerékpárt szerezhettek be. 2012. február 29-e óta az NFÜ közlése szerint támogattak további 14, teljes egészében kerékpáros pályázatot, amelyeket korábban forráshiány miatt tartaléklistára tettek, valamint 89 olyan kerékpáros-turisztikai pályázatot is, melynek vannak kerékpáros részei. Ezek többnyire még szerződéskötési fázisban vannak.

Nyíregyháza, Hódmezővásárhely, Tisza-tó

A teljes egészében „hivatásforgalmi célú”, vagyis a konkrétan közlekedést szolgáló kerékpáros projektek között (ezeket többnyire 90 százalékban támogatják) 2010 óta az egyik legjelentősebb a nyíregyházi fejlesztés: a több mint félmilliárdos projekt keretében egyebek mellett megoldják majd, hogy a különböző városrészekből biciklivel is biztonságosan elérhető legyen a városközpont, illetve ottani közlekedés is kerékpáros-barátabbá váljon. Több száz millió forintos fejlesztésre nyert támogatást Vámospércs, hasonló összegből épülhet kerékpárút Nemesvámos és Veszprém között, illetve jelentős támogatást nyert kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztésére Hódmezővásárhely is, melynek keretében összekapcsolják a különböző városrészeket.

Kerékpáros-turisztikai projektek közül az elmúlt két évben a legjelentősebb – melyeket már 100 százalékban támogat az Új Széchenyi Terv – a Zagyva folyó kerékpáros turisztikai fejlesztése Boldog és Salgótarján kötött. Ez egy több mint 1,1 milliárdos projekt, melynek keretében több mint 93 kerékpárforgalmi létesítmény létesül, többségében töltésen, vagy ártérben. A kerékpárút kezdő és végpontjára valamiféle kerékpáros attrakciót terveznek, tíz kilométerenként alakítanak ki pihenőhelyeket, és kiépül a kerékpárosbarát-szolgáltató hálózat is. A második legjelentősebb egy 700 milliós fejlesztés a Tisza-tó környékén, melynek keretében egyebek mellett kiépülhet a Tisza-tó és a Hortobágy közötti kerékpárút; több ütemben megépülhet a Tisza-tavi kerékpáros körgyűrű Észak-Alföldi szakasza is az Eurovelo 11 útvonalhoz csatlakozva.

A Tisza-tavi régió nem panaszkodhat, a legjelentősebb projektek között van a Kötelek-Tiszasüly közötti kerékpárút megépítése és bekapcsolása az Eurovelo 11 hálózatba is. Több mint 10 kilométernyi bringautat építenek a Tisza töltésén, mellette pihenőket, biciklitárolókat alakítanak ki, valamint információs táblákat helyeznek ki. Sok százmilliós, komplex kerékpáros turisztikai fejlesztések zajlanak Debrecenben, Balatonfűzfőn és Békés városában is. Nem csak bicikliutakat építenek, hanem kerékpártárolókat, pihenőhelyeket is kialakítanak, Debrecenben kerékpárkölcsönzőt és szervizt is létrehoznának, Békésen pedig a Dánfoki Üdülőközpontban egy komplett Kerékpáros Bázist építenek ki.

Egy másik pályázati keret, a Közlekedés Operatív Program keretében az NFÜ tájékoztatása szerint 2010 és 2012 között 29 kerékpáros fejlesztés (kerékpárút) nyert támogatást, összesen több mint 5,22 milliárd forint értékben.

Mi újság a fővárosban?

A Budapesti Közlekedési Központ Igazgatósága 2011. november 28-án jóváhagyott egy koncepciót, amely rögzíti a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos legfontosabb teendőket, forgalomszervezési alapelveket és kijelöli a fejlesztések fő irányát.

A Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve szerint a cél, hogy 2020-ra a helyváltoztatások 10 százaléka kerékpárral történjen. Ennek megvalósítása érdekében számos fejlesztést hajtottak és hajtanak majd végre, például komplex módon tennék kerékpárosbaráttá Budapest belső városrészeit. Ennek a fejlesztésnek az a célja, hogy a BuBi elenevezű közbringa-rendszer működési területén megkönnyítsék a biciklis közlekedést – például azzal, hogy megnyitják a buszsávokat, vagy az egyirányú utcákat a bringások számára, bővítik a kerékpáros övezeteket, illetve felszámolják a különféle akadályokat. A beavatkozás összesen kilenc kerületet, mintegy 120 egyirányú utcát, 60 jelzőlámpás csomópontot, 30 fő- és gyűjtőút szakaszt érint, és magában foglal 20 kiskorrekciót. Tervben vannak kerékpáros túraútvonalak kialakításai is: egyrészről az EuroVelo 6 „Folyók útja” Duna menti kerékpárút részeként a Budapesten átvezető szakasz kialakítása, másrészről a Rákospatak mentére is szeretnének egy bicikliutat.

Ez persze még a jövő zenéje, de a közelmúltban is történtek komolyabb kerékpáros fejlesztések a fővárosban. Tavaly május végén átadták például a megújult Andrássy úti kerékpársávot, ahol a fejlesztés keretében végre megcserélték a parkoló- és a bringasávot, utóbbi különleges piros festést is kapott. Ezzel egyidejűleg megváltoztatták a közlekedési lámpák beállításait, és ahol azt a kereszteződés lehetővé tette, a kerékpárosok „stopvonalát” az autókénál előrébb helyezték. Emellett Csepelen, a III. kerületben, a XVII. kerületi Pesti úton, a XXI. kerületben az Ady Endre úton, valamint a XI. kerületi Bogdánfy utcában is épültek bicikliutak.

A BKK ezek túl más egyéb módokon is igyekszik segíteni a kerékpáros közlekedést. A BKV-val együtt dolgoznak a fogaskerekű kerékpár-szállítási lehetőségeinek bővítésén, illetve vizsgálják annak lehetőségét is, hogy más járműtípusokon szállíthatóak legyenek a bringák. Kerékpársávokat alakítottak ki a Fóti úton és az Újszász utcában, kerékpáros nyomokat festettek fel a Szemere, valamint a Sáfrány utcában. Felülvizsgálták a buszsávokat is, aminek következtében tavaly augusztusban 10-et megnyitottak a kerékpárosok előtt is. Szintén feloldották a biciklizési tilalmat a Lánchídon és az Alagútban.

A BKK összesített adatai alapján 2012-ben mintegy 15 km új vagy korszerűsített kerékpáros főhálózati elemet vehettek igénybe a biciklisek, 9 egyirányú utcában nyílt meg a kétirányú kerékpározás lehetősége (összesen kb. 2,6 km hosszon) és  5,2 km buszsávban lehet legálisan kerékpározni.

Jön a KENYI, a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal és a BuBi

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint a jövőben is számos komoly kerékpározást érintő fejlesztés várható: a Nemzeti Közlekedési Stratégia részeként készül az Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv, amely egyebek mellett kijelöli a hosszú távon megvalósítandó hálózati elemeket, de például az infrastruktúrák fenntartásának kérdésére is igyekszik megoldást találni. Az Új Széchenyi Terv keretében megkezdődik a kiemelt projektek – EuroVelo 6 Duna menti kerékpárút I. üteme (Rajka-Budapest), Budapest-Balaton kerékpáros útvonal, Balatoni kerékpáros körút komplex fejlesztése – előkészítésére és megalapozására szolgáló megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

A tárca tájékoztatása szerint a közeljövőben elindul a KENYI Kerékpáros Nyilvántartó rendszer fejlesztése és az országos kerékpáros hálózat adatbázisban jelenleg nem szereplő szakaszainak részletes felmérése, így naprakész információkhoz juthatnak majd a kerékpárosok. Megkezdődhet majd a BuBi, a fővárosi közbringa-rendszer próbaüzeme is, bár mint kiderült, nem nyáron, hanem csak néhány hónappal később.

A Kerékpárosklubnak vegyesek az érzései

A fejlesztésekről megkérdeztük László Jánost, a Magyar Kerékpárosklub szakmai igazgatóját. A kerékpáros aktivista a Mandiner.kerékpárnak elmondta: azzal elégedettek, hogy sokkal nagyobb figyelem fordult az ügyre, és sokkal több kerékpáros beruházás történt az elmúlt években, mint korábban.

Azzal viszont nem elégedettek, hogy sokszor nem megfelelő infrastruktúra épült ki. Példaként említette, hogy számos településen a járdán alakították ki a kerékpárutakat, mivel bicikliútra volt pályázat, járdaépítésre meg nem, és így oldották meg a fejlesztést. „Ez nagyon nagy baj sok helyen” – mondta, hozzátéve, hogy ezen kívül is akad még minőségi probléma a tervekkel. Arra a kérdésre, hogy a biciklis infrastruktúra követi-e az igényeket, László János úgy válaszolt: nem az igényeket kell követnie az infrastruktúrának, hanem igényeket kell teremtenie. „Kerékpáros közlekedésre igény akkor lesz, ha lesz jó infrastruktúra. Olyanoknak kell lenniük, hogy mindenkinek kedve legyen biciklire váltani, ezek a mostaniak jelentős része nem ilyen” – mondta a Kerékpárosklub szakmai igazgatója. Kitért arra is, hogy a Magyar Kerékpárosklub nem csak Budapesten működik együtt a BKK-val, illetve az önkormányzattal, számos más településen is kikérik a véleményüket. Hozzátette ugyanakkor: az egy másik kérdés, hogy megfogadják-e, mert ez nem mindig történik meg.

A Mandiner.kerékpár megkereste Garancsi Istvánt is, aki miniszterelnöki megbízottként felügyeli a kerékpáros ügyeket, de kérdéseinkre eddig nem érkezett tőle válasz.

*

Fotó: Critical Mass.

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés