Villamosszék-bicikli

2012. február 18. 12:37
Fékeztem, és olyan fájdalom járta át mindkét kezem, mint amikor durván elzsibbad, és szúr, de sokszorosan.

„Szépen hull a hó ilyenkor gyönyörűség tekerni, de mivel olvadozik bíztam benne, csak megúszom zakó nélkül. Kisfiamnak mondtam is, szurkoljon, hogy keveset essek befele menet.

Árpád úton a volt uszoda előtt elbambultam, és fékeztem egy kicsit nagyobbat, hogy ne zavarjam a zebrázókat (megálljak). A kerék nem állt egyenesen oldalra kicsúszott, gondolkodtam -egy pillanatra- hogy korrigálok de ennek a gyalogosok láthatták volna kárát úgyhogy: Csaknorisz oldalvetődés kézen/háton átfordulás, felpattantam kér-e még valaki.

Gyorsan összeszedtem a bringát, válaszoltam nincs semmi bajom én így szállok le, majd zöldre indultam tovább.

Na és ezután kezdődtek a meglepetések. Gondoltam kicsit félreállok ruhát/kesztyűt igazítani, mer elázott. Fékeztem - tudom maradi de nekem még van ilyen- és olyan fájdalom járta át mindkét kezem mint amikor durván elzsibbad és szúr de sokszorosan. Megnézem mi sérülhetett, de semmi nyom. Gondoltam a hideg víz a kesztyűmben meg a sokkkk. Mozgatom tekerem nincs itt gond. Óvatosabban száguldok tovább.

Fékezek az újpesti vasútnál megint majd bepisilek. Megállok még egyszer, átnézem magam meg a bringát sehol semmi, nem volt ez komoly.

Nem világít a hátsó lámpa, de nem jövök rá miért. Világos van (8:45) kicsit zavar mert havazásban nem lenne haszontalan, de a ruhám jól látható színű, hajrá.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés