Chikán Attila szerint elhibázott a magyar kormány válságkezelő programja – Vitaest a koronavírus gazdasági hatásairól

A koronavírus-járvány már látható és lehetséges gazdasági következményeiről tartott konferenciát a Rajk Szakkollégium – a körülményekre való tekintettel online.

A beszélgetés során Chikán Attila, a szakkollégium alapítója, elnöke, Kopányi Mihály, a Világbank vezető pénzügyi közgazdásza, és Valentinyi Ákos, a Manchesteri Egyetem makroökonómia professzora osztotta meg gondolatait.

Valentinyi Ákos kiemelte: mivel a folyamatnak még nagyon az elején járunk, kifejezetten kevés adat áll rendelkezésre, amelyek a gazdasági hatásokat megmutathatnák. Beszédes azonban, hogy 

– ilyen kiugrásra azóta nem volt példa, hogy ezt az adatot mérni kezdték. 

Valentinyi nem nevezné válságnak a kialakult helyzetet, szerinte egyelőre egy közegészségügyi ok miatti gazdasági visszaesésről lehet csak beszélni. Ilyenre azonban az elmúlt száz évben nem volt példa, így nincs sem tapasztalat, sem megfelelő minta a kezeléséhez. A kormányok mindössze kármentést végezhetnek, amelynek a hatása limitált. Fontos különbségként említette az eddigi válságokhoz képest, hogy teljesen bizonytalan, mikor lesz vége. „Bizonyosan csak akkor lesz, ha van vakcina” – erről sem lehet tudni, mikorra lesz, vagy lesz-e egyáltalán – az AIDS-re például máig nincs.

Kopányi Mihály az előtte szólóval szemben már válságnak nevezte a kialakult szituációt. Hangsúlyozta: bár már december környékén voltak híradások a vírusról, a kormányok nem látták előre a következményeket, későn reagáltak, ekkor viszont drasztikus intézkedéseket hoztak, gyakorlatilag bezárták a gazdaságot. Hozzátette: míg a ’29-’33-as válság évek alatt, a 2008-as pedig egy év alatt mélyült el, a mostanihoz mindössze három hét kellett.

Chikán Attila szerint szintén válsággal van dolgunk. A válság egy olyan pillanatban érte a világgazdaságot, amikor a globális adósságállomány mértéke magas, a digitalizáció nyomán pedig egyébként is munkahely-válság kopogtatott az ablakon. A világgazdaság ugyanakkor számított a válságra, azonban senki sem gondolta, hogy az nem a gazdaságból indul majd ki.
A Rajk elnöke a magyarországi helyzetkezelésről elmondta: más országoktól már lehetett némi tapasztalatunk, mire a fertőzés ideért. Hozzátette: 

és ez sok bizonytalanságot okoz. 

Chikán: Félszívű politikát folytat a magyar kormány

A válságkezelésnél Chikán szerint a magyar kormány középutas vagy inkább „félszívű” politikát folytat, s ez megjelenik abban a frissen megjelent kormányprogramban is, amit ő nem is nevezne programnak.

A szakkollégium elnöke elmondta: bár sokan megkésettnek tartják a kormány intézkedéseit, ő mégis inkább a tartalmat vitatná. A közgazdász szerint az intézkedéscsomagból „hiányzik a szociális érzékenység”. Szerinte emberek ezrei, tízezrei vannak ma olyan helyzetben Magyarországon, amelyre nem lehet még egy lapáttal rátenni. A legszegényebbek mellett az alsó-középosztály kerülhet most kétségbeesett helyzetbe.

Chikán szerint a kormány intézkedései túl általánosak, nem koncentrálnak elég specifikusan a problémákra. Figyelmen kívül hagyják például a kis-és középvállalatokat, amelyek már ma is egyik napról a másikra élnek, emellett el is vannak adósodva.

Valentinyi Ákos ehhez hozzáfűzte: a fiatalokat is „megüti” majd a recesszió, hiszen sok fiatal dolgozik a vendéglátóiparban, nekik tartalékaik sincsenek.

Kopányi Mihály kiemelte: a világ kormányai rövidtávú intézkedéseket hoztak, arra készültek, hogy a krízis hamar elmúlik majd. Erre utalt még Trump is két hete, amikor arról beszélt, hogy húsvét után újra be kell indítani a gazdaságot.

Chikán Attila szerint a rövidtávú válságkezelés sikeréhez Magyarországon három feltételnek kell teljesülnie:

 Bár az ember az elvvel általában egyetért, a jelenlegi helyzetben ez nem alkalmazható – tette hozzá.

2. El kell engedni a költségvetési hiányt. Habár az elmúlt években alacsony hiány mellett folyt a gazdaság élénkítése, ennek az oktatás és az egészségügy látta kárát. Azzal, hogy az EU is elengedte a szigorú hiánycélt, már politikai érv sincs annak tartása mellett.

3. A válságkezelés árnyékában kevesebb politikai szándéknak kéne megvalósulnia. Példaként említette a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának titkosítását.

Hogyan változik a világ a krízis után?

Valentinyi szerint kisebb társadalmi változásokkal következnek majd be, mint azt sokan várják. Az online szolgáltatások térnyerését emelte ki.

Kopányi Mihály a gazdasági átalakulásokat, a turizmus és a vendéglátóipar átalakulását pedzegette. Szerinte egész légitársaságok is eltűnhetnek. A Világbank közgazdásza kiemelte: ez egy új típusú globális válság, nem az egyes országok problémái adódnak össze, mint eddig, hanem globálisan van jelen a probléma, így a megoldás is globális kell majd legyen. Szerinte nem elég nemzeti szinten választ adni a problémára. Ha a járványhelyzet szeptemberig véget ér, nagyobb változások nélkül menedzselhető lesz a gazdaság. Ha csak jövő szeptemberre érne véget, komolyabb átalakulásokkal számolhatunk, eladósodással és hiperinflációval – vetítette előre.

Chikán Attila szerint, bár a válság új típusú, a közgazdaságtan szabályai továbbra sem szűnnek meg. Úgy véli, a globalizáció is marad. „Más keretek közé fog kerülni, de

Mindez azonban akkor érvényes, ha a válság nem tart el évekig. „Ezt a fajta életformát nem lehet évekre kiterjeszteni.”

A beszélgetés után nyílt vitává alakult az esemény, ahol a résztvevők is hozzászólhattak, kérdéseket tehettek fel egymásnak és az előadóknak. A teljes eseményt itt lehet visszanézni.