Biciklis polgármester

Nincsenek autósokat terrorizáló biciklis csoportok – Szentgyörgyvölgyi Péter a Mandinernek

2016. április 23. 10:00

Nem csak beszél a kerékpározásról, hanem hosszú évek óta amikor csak teheti, biciklivel közlekedik az V. kerület polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter. A belvárosi kerületvezető szerint rengeteget fejlődött a közlekedési kultúra Budapesten, és nem tart attól, hogy Tarlós István valóban radikálisan vissza akarná bontani a kerékpáros fejlesztéseket, de ha mégis, akkor a Belváros is szót fog emelni ez ellen. Szentgyörgyvölgyi köszönetet mondott a biciklis szervezeteknek és felvonulásoknak is, amelyeken egyébként maga is vett már részt. Interjú.

Azokban a napokban, amikor talán a legforróbb viták zajlottak a kerékpáros közlekedés kapcsán, az ön Facebook-oldalán két biciklis tematikájú kép is megjelent. Akart valamit üzenni velük?

Nem először osztottam meg kerékpáros képeket, a borítóképem is biciklis, a Facebook-oldalamon több helyen fellelhető kerékpáros tartalom, és ez nem véletlen, mivel egyébként magam is biciklivel közlekedem. Tehát ez nem direkt volt, de azt jó dolognak tartom, hogy újra a közbeszéd tárgyát képezi a biciklizés.

Vagyis nem volt valamilyen burkolt szimbolikus jelentősége annak a két képnek?

Annyiban volt, amit már említettem: jó dolog, ha beszélünk a biciklizésről és keressük azokat a megoldásokat, amik mindenki számára elfogadhatóak. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy jól működjenek egymás mellett a különböző közlekedési módok.

Ön szerint hogy állunk ezen a téren?

Tarlós István főpolgármestersége idején a biciklis infrastruktúra iszonyatos módon fejlődött, és ez nagyon jó. Nem láttam olyan fővárosi fejlesztéseket, ahol ne lennének figyelembe véve a kerékpárosok. Régóta biciklizem a városban, 15 éve sokkal nehezebb és veszélyesebb volt közlekedni. Nagyon-nagy köszönet azoknak a biciklis civil szervezeteknek és felvonulásoknak, amelyek elérték, hogy az autós és biciklis társadalom jól megférjen egymás mellett.

Vagyis alapvetően jónak látja a helyzetet?

Nem vagyok forgalomtechnikai szakpolitikus, csak saját magam látom és tapasztalom, hogy mi kényelmes, mi jó, mi nem jó egy biciklisnek.

A napokban kiszivárgott főpolgármesteri tervezet ugyanakkor több ponton is felülvizsgálná a kerékpározás jelenlegi feltételrendszerét, például azt, hogy egyirányú utcák egy részében a kerékpárosoknak lehetővé tették a mindkét irányból való behajtást. Egy ilyen döntésbe a Belvárosnak mennyi beleszólása van?

A forgalomtechnikai döntéseket a BKK hozza, amivel az önkormányzat egyébként nagyon jó viszonyt ápol. Bízom benne, hogy ki fogják kérni a Belváros véleményét is. Én azt látom nap mint nap, hogy a közlekedési kultúra megváltozásának köszönhetően is a szembevezetett bicikliút jól működik.

Bízik benne? Vagyis nem kötelező az egyeztetés?

Természetesen mindenképpen ki fogjuk nyilvánítani a véleményünket, ha lesz egy ilyen konkrét tervezet. Jó lenne, ha megbeszélnénk ezeket a kérdéseket, a főváros és a BKK mellett bevonva az egyeztetésekbe a kerületeket és természetesen azokat a civil szervezeteket is, akik a bicikliseket képviselik.

Kollégája, Riz Levente, Rákosmente fideszes polgármestere elég határozottan leszögezte, hogy nem támogat semmilyen olyan intézkedést, amely visszalépést jelentene az elmúlt évek kerékpározást ösztönző intézkedéseihez képest. Ezt Ön is ki tudja jelenteni?

Szerintem ilyet lépéseket senki, a főpolgármester úr sem akar, különben miért építette volna a kerékpárosok infrastruktúráját az elmúlt ciklusban, ha most ezeket visszabontanák?

Nyilván van olyan fejlesztés, amit nem fognak visszabontani, de például a biciklisek előtt megnyitott buszsávok és a már említett egyirányú utcák esetén könnyen vissza lehet rendezni az eredeti állapotokat.

Ezekről a szakmának kell beszélnie. Én magam azt tapasztalom, hogy vannak olyan helyek, ahol nem okoznak problémát a buszsávba felfestett biciklis piktogramok, ugyanakkor vannak olyan helyek, ahol én magam sem szívesen közlekedek, mivel nehézkes a busz elől kitérni. Egyébként jellemzően azt veszem észre, hogy a biciklisták, amint észlelik, hogy jön mögöttük a busz, akkor lehúzódnak és elengedik azt. Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos dolog, hogy az elmúlt 15 évben megváltozott a közlekedési kultúra és senki nem akar a másik útjában lenni. Ebben nagyon nagy szerepet játszottak azok a civil szervezetek, amelyek ennek mindig hangot adtak akár felvonulással, akár oktatással.

„Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy jól működjenek egymás mellett a különböző közlekedési módok.”

 

Ennek ellenére sokan előítéletesek és úgy vélik: a kerékpárosokkal még mindig sok a gond.

Nagymértékben megváltozott mind a kerékpárosok, mind az autósok viszonya egymáshoz. Nyilván vannak egyes esetek, ahol az adott személy nem jár el helyesen, de nem általánosítanék egyik oldalra sem.

Az elmúlt napok biciklis vitájának egyik csúcspontja volt, amikor a Főpolgármesteri Hivatal közleményében úgy fogalmazott: „A kerékpározás ésszerű fejlesztése nem lehet azonos a kerékpárosok radikális kisebbségének gátlástalan terrorjával.” Ön látja ezt a „terrort”?

Én azt látom, hogy Budapesten az utóbbi 15 évben megnőtt a kerékpárosok száma, azt viszont nem látom, hogy a kerékpárosok bármiféle radikális mozgalommá tömörülnének, hogy lenne egy olyan akciócsoport, ami terrorizálná az autósokat.

A belvárosi önkormányzat kerületi szinten mit tud tenni a kerékpározás fejlesztéséért?

Minden fejlesztésnél figyelembe vesszük a kerékpárosokat is. Ehhez nagyon sok minden hozzátartozik: bicikliutak létrehozása, biciklis piktogramok felfestése, biciklitárolók kihelyezése... Az utóbbi években a Fő utca program kapcsán majd 250 biciklitárolót helyeztünk ki, azóta pedig újabb cirka 150-et, hiszen fontos, hogy legyen hova lekötni a bicikliket. Most pedig a Föld napja alkalmából biciklipumpákat helyeztünk ki. Kettő már kint van és a következő napokban újabbak kerülnek még ki, összesen tíz. Ezentúl a kerületi rendőrkapitánysággal együttműködve kerékpár regisztrációs programot indítottunk, ami a lopások esetén jelenthet segítséget, valamint lehetővé tettük, hogy a társasházak pályázzanak biciklitárolók építésére.

Milyen fejlesztésekkel lehetne még segíteni a kerékpárosokat?

Azt gondolom, a Belvárosban a kerékpáros közlekedés infrastruktúrája nagyjából már megvan, de nyilván folyamatosan lépést kell tartani a növekvő igényekkel. Nagyon fontosnak tartom a kiszolgáló infrastruktúra megteremtését és fejlesztését is. A biciklipumpákat később akár fel lehetne szerelni szerszámokkal, hogy mint ahogy a sípályáknál van, mindenki meg tudja igazítani az apróbb dolgokat a biciklijén.

Önnek személyesen mit jelenet a kerékpározás?

Tulajdonképpen a mindennapokat, hiszen a lehető legtöbbször biciklivel közlekedem. Kerületi lakosként, kerültben dolgozóként persze egyszerű dolgom van, ráadásul még a Fővárosi Közgyűlés ülése is a kerületben van.

Az interjúra is kerékpárral érkezett, ami ránézésre nem tűnik mai csirkének. Régóta megvan?

Valóban nem mai csirke, bár én drótszamárnak hívom. 13 éves koromban kaptam szüleimtől születésnapomra. Eredendően egy Csepel Marathon kerékpár volt, amelynek rögtön lecseréltem a kormányát és az ülését. Mára a bicikliből nem sok minden őrzi az eredeti „marathonságát”, csak a váltó. Szépen lassan elkoptak az alkatrészek, ezeket időről időre le kellett cserélni.

Többször említette, mennyire hasznosnak tartja a kerékpáros felvonulásokat. Ön is vett már részt rajtuk?

Igen. A kisfiam nagyon élvezi a végén a biciklifelemelést. Én kevésbé, mivel ő nem tudja még felemelni, ezért ilyenkor elvileg nekem kell kettőt. Idén sajnos nem tudunk menni egyéb elfoglaltság miatt.

Régóta közlekedik kerékpárral. A saját bőrén is megtapasztalta azt a változást, ami a budapesti kerékpáros közlekedésben lezajlott az elmúlt években?

Tizenöt évvel ezelőtt lényegesen kevesebben jártak kerékpárral, mint napjainkban. Nagyon szépen, dinamikusan fejlődik a biciklizés, és teljesen természetes, hogy ehhez igazodnak a fejlesztések is. Az igényekhez meg kell teremteni a feltételeket is.

*

Fotók: Szentgyörgyvölgyi Péter Facebook-oldala

vissza a teljes nézetre