A MÁV-hoz humorérzék kell, a jegyhamisításhoz meg Kék Pelikan
2024. március 29. 11:48
Április 4-én érkezik a hazai mozikba Csáki László első animációs mozifilmje, a Kék Pelikan. A történet középpontjában három barát áll, akik hamisított vonatjegyekkel utaztak és utaztattak másokat is a szabadságba a kilencvenes évek derekán. És hogy teljes legyen a nosztalgia, a bemutató alkalmából újra megjelenik a Pesti Est.
2024. március 29. 11:48
10 p
0
0
21
Mentés
Nyitó- és jelenetkép: Kék Pelikan (Facebook, JUNO11)
***
„A kilencvenes évek elképesztően jó időszak volt ebben az országban, mindenki zizegett, vállalkozott, egymást érték a fesztiválok, sorra nyíltak a kocsmák, szórakozóhelyek. Miközben persze volt egy nagy csalódottság is a levegőben, hiszen a rendszerváltást övező eufória hamar elmúlt, és az élet sokak számára elég nehéz lett” – indokolta meg a sajtóvetítésen Csáki László rendező, hogy a saját fiatalságának visszaidézésén túl miért éppen ez az ellentmondásaiban is nagyon izgalmas kor érdekelte annyira, hogy filmet forgasson belőle.
Méghozzá nem is akármilyet; a Kék Pelikan című egész estés mozi Magyarország első animációs dokumentumfilmje. És amilyen meghökkentőnek tűnhet ez a világban egyébként egyre népszerűbb műfaj, a végeredmény olyan kellemes csalódás. A Csáki által alkalmazott forma ugyanis jól illeszkedik a mondanivalóhoz, ami a felszín alatt nem más, mint annak a vicces-önironikus megmutatása, mi fán terem a magyar kreativitás
– vagy másként fogalmazva, hogyan oldunk meg mindig mindent „okosba”.
A sztori három fő karaktere, Ákos, Laci és Petya, akiknek egyetlen, de annál nagyobb vágya van: Nyugatra utazni a sok évtized után hirtelen kinyílt határokon át. De mit ér a szabadság, ha a drága vonat- és buszjegyek miatt továbbra is csak kevesek tudnak élni vele? Nyilvánvalóan nem túl sokat, így amikor a srácok rájönnek, hogy a MÁV-nál a jegyeket kézzel írva, kék Pelikan indigót használva töltik ki, egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések, hogy némi Domestos és egyéb rafináltságok segítségével mégis el lehessen indulni világot látni.
Egyben kezdetét veszi a macska-egér harc az innovációra nem különösebben hajlamos korabeli Magyar Államvasutakkal, amelyhez, ahogyan a filmbéli egykori MÁV-vezető fogalmaz, amúgy is „humorérzék kell”. A hamisítóhálózat és haszonélvezői száma folyamatosan nő, amíg az egyre gyakoribb lebukások, illetve a kétezres évek eleji technikai újítások be nem döntik a csaknem egy évtizeden át virágzó iparágat.
Ha valaki esetleg hallott már hasonló történetről – és nem csupán a Moszkva tér című film egyik meghatározó kocsmai jelenetére gondolok –, természetesen nem véletlen. A Kék Pelikan nagyon is valós eseményeket dolgoz fel,
Csáki László éveken át készített interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak a hamis vonatjegyekkel megvalósult külföldi utak.
Sőt, ő maga is utazott így, először 1999-ben Párizsba.
„Elképesztően izgultam, sőt, egy másik hamis jegyet is vittem magammal az Erasmus-ösztöndíjjal kint lévő évfolyamtársamnak, aki ezzel jött vissza. A jegyeket a Kék Pelikan főszereplőitől vettem akkoriban, így ismertem meg őket, illetve a vásárlás és felhasználás folyamatát is” – meséli a rendező.
A különösen a hetvenes években születettek számára tömény nosztalgiabombaként sem utolsó mozi más értelemben is hű marad a valósághoz. Nagy szerepet kap benne például a zene; az Induljon a banzáj!-tól (Bonanza Banzai) a Lidocainon (Hiperkarma) át a Húsrágó hídverőig (Kispál és a Borz) szólnak a dalok, miközben feltűnnek olyan ikonikus egykori szórakozóhelyek, mint a Fekete Lyuk, nem beszélve a kazettás üzenetrögzítők és – a tizenéves gyerekeim szerint ma újra menő – susogós Adidas melegítőfelsők szegélyezte korabeli tárgykultúráról.
Utóbbi szerves eleme volt a Pesti Est, ami nemcsak arra szolgált, hogy mindenki tudja, merre hány méter a budapesti éjszakában, hanem történetesen éppen megfelelő volt a mérete is ahhoz, hogy a hamis vonatjegyeket belerejtve azok nyilvános helyeken is feltűnés nélkül gazdát cserélhessenek. A Kék Pelikan premierjének apropóján ezért most egyetlen szám erejéig,
a régi szerkesztőség összefogásával életre kel az egykor egy komplett generáció szórakozását irányító programmagazin.
Ami csakúgy, mint fénykorában sorba veszi számos budapesti mozi, színház, kiállítótér aktuális programjait, és megidézi a kilencvenes éveket is a korszak legjobb filmjeire, zenéire, legendás helyeire vagy éppen divatjára emlékezve.
A harmincezer példányban megjelenő kiadvány április 3-ától nemcsak a mozikban, a kiemelt szórakozóhelyeken és vendéglátó egységekben (mint például a Szabadság téri Aperitivo) lesz elérhető, de a Wolton keresztül a budapesti Wolt Market megrendelői, a Bolt taxik utasai, valamint a Cyberjump, az Elevenpark, a Laserpark, az Easy Art Space és a Light Art Múzeum látogatói is hozzájuthatnak egy-egy példányhoz.
A kiadó szeretné lehetővé tenni, hogy a Pesti Est megjelenése igazi közösségi élmény legyen, így várja azon régi és új elosztópontok (szórakozó- és vendéglátóhelyek, kiállítóterek, színházak, iskolák, stb.) jelentkezését, amelyek örömmel vennének részt a terjesztésben. A [email protected] címen jelentkezők április 2-án 15 és 18 óra között vehetik át példányaikat a forgalmazó V. kerületi irodájában.
A Kék Pelikan című egész estés animációs film írója és rendezője Csáki László, producere Felszeghy Ádám és Kázmér Miklós. Az operatőr Horváth Árpád, a vágó Szabó Dániel, a zeneszerző Tövisházi Ambrus és Preiszner Miklós. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával az Umbrella Entertainment produkciójában, Temple Réka koproducer szakmai támogatásával és a Cinemon Entertainment gyártásában készült. A Kék Pelikan a JUNO11 Distribution forgalmazásában április 4-étől látható a hazai mozikban.
Április 4-én mutatták be Csáki László első egész estés, témájában és formájában is különleges moziját. A Kék Pelikan tömény nosztalgiabomba, vagy még inkább a kilencvenes éveink nagyon vicces esszenciája, amikor egy egész generáció váltott hamis vonatjegyet az oly régóta vágyott szabadságba.
Aki megjegyzést tenne arra, hogy azért nem egy ronda nőt kellett volna választani Júliának, az inkább meg se szólaljon, hiszen a rasszizmus mellé odatapasztják a testszégyenítést is bűnként.
p
2
0
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 21 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Moszkvából fizetett magyar politikusokról nem mertek cikkezni Bakcigányszopók??????
„A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási
hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét.” – írja az Állami Számvevőszék.
„2020-2022. évi költségvetéseinek végrehajtása során teljesített költségvetési bevételek – szemben a bázisidőszaknak számító 2019. évvel – nem nyújtottak
fedezetet a költségvetési kiadásokra... A felhalmozási költségvetés egyenlege is folyamatosan negatív összegű volt. (…) finanszírozásuk döntően saját forrásból
történt, mivel a központi támogatások, uniós források elmaradtak, továbbá fejlesztési célú hitelfelvételhez a Kormány nem járult hozzá."
Hahó Balfaszkalapok!
Kimaradt a Városháza eladása !!!!!!!