125 évvel ezelőtt, 1895. július 20-án született Moholy-Nagy László.
2020. július 22. 15:30
p
0
0
0
Mentés
A huszadik századi avantgárd egyik legnagyobb hatású képviselője sosem fejezte be jogi tanulmányait. 1916-ban a keleti frontra kerülve tábori postai levelezőlapokon rajzolta a frontélet hétköznapjait és a tiszttársak portréit. Sebesülése után még mindig levlapokon, de már a New York kávéház asztalainál folytatta a rajzolást, fontos ismeretségekre téve szert a korszak irodalmi és képzőművészeti életében. Köztük is a legnagyobb hatást Kassák Lajos Ma folyóiratának köre tette rá, innen datálható tudatos művészi pályára lépése is.
Bár a Tanácsköztársaság kultúrpolitikai mozgolódásaiban nem vett részt, 1919-ben elhagyta az országot, és idővel Berlinben telepedett le. Az orosz El Liszickij barátsága, művészetének hatása, meg úgy általában az orosz konstruktivisták munkái jelölték ki művészetének friss irányait. Már javában festette Berlinben sajátos geometrikus absztrakt festményeit, amikor az építész Walter Gropius hívására 1923-ban a weimari, majd később Dessauba települő Bauhaus legfiatalabb tanára lett. Arról a Bauhausról beszélünk, amely a korszak szerteágazó modernista törekvéseit becsatornázva az első világháború kataklizmája után kibontakozó új világrend kihívásaira kívánt az építészettől a képzőművészeten át a hétköznapi tárgykultúráig megfelelő válaszokat adni. Moholy-Nagy László működése egyre sokoldalúbbá vált, a Bauhaus-könyvek szerkesztése mellett meghatározó volt fotográfiai tevékenysége, benne a kamera nélküli fénykép, a fotogram mint médium alkalmazása. Készített kollázsokat, foglalkozott tipográfiával, mozgóképpel és kinetikus plasztikákkal; művészetteoretikusként pedig két olyan fontos könyvet jegyzett – Festészet, fényképészet, film (1925), Az anyagtól az építészetig (1927) –, amely máig forrásértékű.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
4
0
27
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!