A Jobbik az MSZP aláírásgyűjtéséről: Olyan nézetkülönbségek vannak a pártok között, amit még egymillió aláírás sem tudna áthidalni

Az MSZP emelte a tétet, a választópolgároktól várja a segítséget. A szocialisták ugyanis már hosszú hónapok, gyakorlatilag a 2022 áprilisi bukás óta azt szeretnék elérni, hogy a szivárványkoalíció tagjai közös listán induljanak június 9-én az európai parlamenti választáson. Kezdetben higgadtan, észérvekkel hozakodtak elő, arra hivatkoztak, hogy így garantáltan több mandátumot szereznének, mintha külön-külön indulnának. Majd látva a többiek ellenérzését, egyre erőteljesebben, határozottan, gyakran ellentmondást nem tűrően kérték, javasolták ezt a megoldást. 

Azután eljutottunk odáig, hogy 

amikor mikrofont dugnak az orra alá. S bár most jóval kevesebb információ szivárog ki az ellenzéki pártok megbeszéléseiről, mint korábban, de annyit lehet tudni, hogy ezeken a találkozókon is hasonlóan viselkedik. Végül néhány nappal ezelőtt végső elkeseredettségükben a választópolgárokhoz fordultak, aláírásokat gyűjtenek – az a céljuk, hogy két hónap alatt meglegyen a százezer –, ezzel próbálnak nyomást gyakorolni a(z egykori?) szövetségeseikre. S immár nemcsak az EP-voksoláson akarnak a többiekkel együtt indulni, hanem a fővárosi választási törvény módosítása miatt a közös budapesti listához is ragaszkodnak.

Kunhalmi egy videós anyagban kijelentette, a tét nagy, a kormánypárt nem nyerhet az önkormányzatokban, pláne nem vehetik vissza a fővárost, ezért arra figyelmeztetnek mindenkit, ha csak egyetlen párt kimarad az ellenzéki közös listából, akkor Budapesten közgyűlési többsége lesz a Fidesznek, ez pedig a főváros visszavételével lesz egyenlő. Az európai parlamenti választással kapcsolatban pedig azt mondta, 

A másik társelnök ugyanebben videóban rátromfolt. Komjáthi Imre azt mondta, „elég a sumákolásból, elég az ellenzéki pártok veszekedéséből, elég a taktikázásból. Nem a pártelitek érdeke számít. A ti, a választók érdeke a fontos és az ország jövője a fontos!”, majd ismertette, hogy közterületeken, az MSZP pártirodáin, valamint online is lehet támogatni az aláírásgyűjtést.

A helyzet egyébként az, hogy pusztán választási matematikai szempontból abszolút igazuk van a szocialistáknak, ha közösen indulnának, valóban több mandátumot szereznének együttesen az ellenzéki pártok mindkét választáson, hiszen akkor nem lennének elveszett mandátumok amiatt, mert néhány párt nem éri el a mandátumszerzési küszöböt. 

A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok alapján ugyanis 

de a Medián felmérése szerint még ennél is rosszabbul állnak, a választani tudó biztos szavazók körében is csak 1-1 százalékot kapna a Párbeszéd és az LMP, az MSZP pedig kettőt, viszont érdekes, hogy a Jobbik itt öt százalékon áll. (Az persze megint más lapra tartozik – erre Kunhalmiék sohasem tértek ki –, hogy az sem lenne egyszerű menet, ha a többiek esetleg beleegyeznének a közös listákba. Hiszen ebben az esetben azon marakodnának, hogyan osszák el a helyeket, mert míg a parlamenti választáson több mint három tucatnyi mandátumot kaptak, az EP-választáson legfeljebb 10-12-n osztozkodhatnának, s kicsivel több befutó hely jutna nekik a fővárosi listán.)

A szocialisták egyrészt valóban a szivárványkoalíció egészéért küzdenek a közös lista erőltetésével, de az alacsony támogatottságuk miatt legalább ennyire – vagy talán még jobban is – saját magukért is, hiszen amennyiben az uniós választáson nem szereznek mandátumot, az a totális eljelentéktelenedésüket, sőt, valószínűleg a megszűnésüket eredményezi; úgy járnának, mint az MDF, az SZDSZ és az FKgP, bár ez utóbbiak állítólag papíron még működnek.

Egyébként mivel 

– bár az előbb láttuk, hogy Gyöngyösiék, legalábbis a Medián szerint reménykedhetnek – érdekes, hogy ezek a pártok nem erőltetik az együttműködést, sőt. A Jobbiktól persze ez furcsa is lenne, hiszen ők tavaly nyáron búcsút intettek a balliberális alakulatoknak, az LMP pedig az elmúlt hónapokban egészen új útra lépett: a szakmaiságot, a konkrét ügyekről szóló vitákat a zsigeri kormánygyűlölet, a rendszerváltó hevület elé helyező politikájukkal alaposan kilógnak a sorból, Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltségének a szorgalmazása pedig már-már szakítópróbát is jelenthet. A Párbeszéd pedig annyira jellegtelenné, súlytalanná vált az elmúlt néhány évben – és ezen még az akkumulátorgyárak elleni heroikusnak tűnő küzdelmük sem tudott változtatni –, hogy valójában senkit sem érdekel, hogy mit akarnak ők.

Tehát jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy az uniós választáson mindenki külön indul, ezáltal több párt nagy valószínűséggel nem szerez mandátumot, a rájuk leadott szavazatok mennek a kukába, és a Fidesz nagy győzelmet arat. Ha a kormánypárt nem is éri el a 2019-es eredményt, amikor a szavazatok 52,56 százalékát kapta, az ellenzék szétforgácsoltsága miatt – hiszen a szivárványkoalíció tagjain kívül visz még el voksokat néhány újonnan alakult politikai formáció is – újra lehet 13 brüsszeli képviselője.

a Jobbik, valamint az LMP ezt is bojkottálja. Nagy kérdés a Momentum, amely az elmúlt hetekben lebegtette a kérdést, s hivatalosan még most sem döntöttek. Azonban sokat sejtető, hogy a lilák tisztújításán Donáth Anna pártelnök azt mondta, „nem mindegy, hogy milyen minőségű és összetételű ellenzék áll szemben a kormánnyal önkormányzati szinten sem. Arra kérjük a felhatalmazást, hogy megszervezhessük a NER leváltására alkalmas, legalkalmasabb ellenzéket. Nem bízhatjuk ezt a feladatot a 2010 előtti világ árnyaira”.

Ezek után meglepő lenne, ha a Momentum felkéredzkedne közös listára, ahol az MSZP, valamint a DK – bár akkor még a párt nem alakult meg, de a legjelentősebb képviselői, Gyurcsány Ferenccel az élen, már részt vettek a belpolitika alakításában – képviseletében megjelennek az 2010 előtti világ árnyai. Mindezek ellenére 

Mindenesetre a Mandiner megkérdezte a szivárványkoalíció tagjait, hogyan értékelik azt, hogy az MSZP aláírásgyűjtésbe kezdett a közös fővárosi és EP-listáért, csatlakoznak-e ők is a szocialisták akciójához, s ha két hónapon belül meglesz a százezer aláírás, az befolyásolja-e a véleményüket ezekben a kérdésekben? De sokat elmond, hogy mindössze az LMP-től, illetve a Jobbiktól kaptunk választ. A zöld párt azt írta, „Sok sikert kívánunk a szocialista pártnak, nem tartjuk az LMP szempontjából relevánsnak a kezdeményezést”.

hiszen olyan nézetkülönbségek vannak a különböző pártok között, amit százezer, de még egymillió aláírás sem tudna áthidalni. „Hogyan is lehetne közös EP-lista egy olyan párttal, amelyik deklaráltan a tagállami önállóság teljes feladását és egy szuperállam létrehozását támogatja az általunk képviselt nemzetállamok Európájával szemben. Véleményünk szerint minden pártnak egyénileg kell elérnie az EP-be történő bejutáshoz szűkséges 5 százalékos küszöböt” – fogalmaznak.  
 

Nyitókép: MTI/Soós Lajos