Sipos János emlékére

2012. augusztus 3. 10:24

Knézy Jenő
Eurosport.hu
Köszönöm, hogy apám helyett apám voltál. Köszönöm, hogy dolgozhattam Veled!

Mielőtt elutaztam Londonba, az Olimpiára, még búcsúzóul megöleltük egymást, sok sikert kívántál, a lelkemre kötötted, hogy vigyek magammal jelvényt, mert jó cserealap lesz. Aztán azt is mondtad, hogy ha hazajöttem, csináljuk a Vueltát, a VB-t és kijössz egy jó bográcsolásra is, amivel tartoztam már jó ideje. Isten bizony, megcsinálom az a pörköltet Neked.

Mindig azt mondtad, valahányszor meghalt valaki, hogy az élet az élőké. Ezt tanította édesapád, ahogyan Te hívtad, a Fater. De soha nem tudtam elképzelni, hogy milyen lesz Nélküled. Mert az nem létezik, hogy ne hívhassalak fel, ha bármi is történik velem. Mindegy, hogy mivel, de hívhattalak. Hányszor, de hányszor mondtad meg, hogy mit csináljak, ha bizonytalan voltam valamiben. És tudod mit? Igazad volt mindenben. Te tudod, hogy miről beszélek. És én megfogadom, hogy most az egyszer úgy csinálom, ahogyan mondtad. Lehet, hogy ezt most sokan nem értik, de Te igen…és nekem csak ez számít!

Köszönöm, hogy apám helyett apám voltál. Köszönöm, hogy dolgozhattam Veled!

Tudom, már unod ezt az egészet, az egy percig nem vitás. Tudom, hogy mosolyogsz. Mert Te ilyen voltál. Vigyázok mindenkire, aki fontos volt Neked!

Az élet az élőké, igen! Igazad volt. De ha megbocsátod nekem, én ott leszek a lelkemben Veletek, Odaát…

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés