Holland nagymama

2012. február 11. 9:51
Sajnos manapság ezek lenézett „tanyabringák” és „parasztbiciklik”, ami ma hasonló mintára készül, már gyatra utánzat. Pedig őseink tudták, mi a jó.

„Mi is a jó ebben a kategóriában? Leginkább a tartósság és a gondozásmentesség. A vázból nem sajnálják az anyagot (nehéz is, 20-25 kg), a dobfék, az agyváltó, a kontra minimális karbantartást igényel. (A dobfék ugyan száraz időben sokkal gyengébb egy V-féknél, de egy ilyen bringával úgysem száguldoznak. Cserében viszont időjárásfüggetlen, eső-hó egyre megy neki.) És mivel Skandinávia környékén ilyenekkel egész évben közlekednek, bizony jól tűrik a havat, esőt, latyakot is. 

Emlékszünk még nagyszüleink biciklijeire? Amelyekből most is akad faluhelyen, sajnos egyre kevesebb. Ugyanazon őstől származnak azok is. Nálunk dobfék helyett inkább a rudazatos első fék terjedt el (abban is a gondozásmentesség a lényeg), és ezek a bringák akár 50 év múltán is használhatóak. (A régi Csepelekre és WM-ekre gondolok.)

Sajnos manapság ezek lenézett »tanyabringák« és »parasztbiciklik«, ami ma hasonló mintára készül, már gyatra utánzat. Pedig őseink tudták mi a jó. (...)

Hozzánk leginkább a német piac hollandbringái (HerculesWinora) jutnak be, ahol ez csak egy szűk rétegmodell, ott inkább a modernebb európai városi bringa a kelendő.
A holland gyártók (
BatavusGazelleSparta) igazi, 100%-os holland bringái sajnos csak »szürkeimportból«, vagy használtan kaphatóak nálunk.

Akad magyar gyártó kínálatában is holland bringaként aposztrofált kerékpár, de az nem igazán az. (A Neuzer nagyon felejtős, a Gepida Amsterdam annyi pénzért talán elmegy, a Reptila 400 már inkább átmenet, és messze túl drága.)”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés